2013. március 16., szombat

Lee Strobel: A Jézus-dosszié

Évekkel ezelőtt vettem ezt a könyvet és csak nemrégiben sikerült sort kerítenem rá.
Egy Molyos kihívásra olvastam. Érdekesnek tűnt a címe alapján is és a fülszöveg is felkeltette az érdeklődésemet.
Jó véleményeket is olvastam róla.
Nos, én nem azt kaptam, amit vártam. Egyszerűen nem tudott lekötni. Többször is azon kaptam magam, hogy fogalmam sincs, hogy mit olvasok, úgy elkalandoztak közben a gondolataim. Számomra unalmas volt, tele találgatásokkal és feltételezésekkel.
Rengetegszer elővettem, de semmi hangulatom nem volt hozzá. Lehet, hogy egyszer majd újra megpróbálkozom vele, de az nem mostanában lesz.
Persze nem akarom elvenni senki kedvét tőle, hiszen mint említettem, több pozitív véleményt is olvastam a könyvről.
Sokszor történt már velem, hogy egy sokak által agyon istenített könyv nekem egyáltalán nem jött be. Lásd pl. a Sörgyári capriccio Hrabaltól.
Egy szó, mint száz: nem nekem írták ezt a könyvet. Első látásra érdekesnek tűnt, de beleolvasva nem volt az.
Most kivételesen nem is pontozom.

Nincsenek megjegyzések: