2011. szeptember 10., szombat

Szuad: Akit elevenen megégettek

Mostanában kaptam rá a keleti nők sorsáról szóló dokumentumregényekre. Elolvastam már néhány hasonló témájú könyvet, de mindig újra és újra megdöbbenek azon, hogy a 21. században még ilyen sorsok léteznek.
Szuad Ciszjordániában nevelkedett egy szegényebb család tagjaként. Már gyermekként rá kellett jönnie arra, hogy mivel lánynak született, sorsa megpecsételődött. Apja gyakran hangoztatta, hogy egy tehén is többet ér a lánygyermeknél, hiszen az tejet ad és el lehet adni a piacon.
Mégis, a kislányt akkor éri az első nagyobb döbbenet, amikor rájön arra, hogy anyja, aki szinte minden évben megszül egy újabb gyermeket, megfojtja a lány csecsemőket. Hiszen azok haszontalanok, úgyis van már több is a családban. A kis Szuadnak nincs gyermekkora, élete abból áll, hogy hajnalban felkeltik, terelnie kell az állatokat a mezőn, dolgozni estig a földeken.
Itt ha egy nő ránéz egy férfire, nem lehajtott fejjel megy az utcán, azonnal megbélyegzést kap, miszerint ringyó.
Így telik el Szuad gyermekkora. 17 évesen azonban rátalál a szerelem. Már régóta figyeli a szomszéd házban lakó fiatalembert, aki csinos öltönyben és autóval jár dolgozni. Szuad nagyon szép lány, nem csoda ha a férfi is észreveszi és leszólítja. Szuad tudja, hogy az életével játszik, hiszen ha valaki meglátja a faluból, apja azonnal megölné, hiszen szégyent hoz a családra.
Titkoban találkozgatnak a mezőn, de egyszer csak szörnyű dolog történik: Szuad rádöbben, hogy terhes. A férfi persze ígérgeti, hogy elveszi feleségül, de cserben hagyja az állapotos lányt. Szuad többé nem hall felőle. Szülei gyanakodni kezdenek, de ő tagadja a terhességet. Hamarosan azonban már nem lehet titkolni, hiába üti kővel a hasát, vagy csinál bármit. A család amint megtudja a hírt, azonnal összeül, hogy ítéletet hozzanak.
Szuad nem a lányuk többé, csupán egy szajha, aki az egész környék előtt megszégyenítette őket. Ezután már nem lehet férjhez adni, értéktelen lett. A fiatal lányt a saját fülével hallja a halálos ítéletét.
Másnap a család elmegy otthonról, hogy Szuad sógora nyugodtan végre tudja hajtani a gyilkosságot. A lány épp az udvaron mos, amikor a férfi hirtelen leönti benzinnel és felgyújtja. A teste azonnal lángba borul, de valamilyen csoda folytán megmenekül és kórházba kerül. De a család nem nyugszik, míg nem látják halva azt, aki hatalmas szégyent hozott rájuk. Egy európai nő segít Szuadnak és egészséges kisbabájának megmenekülni és új életet kezdeni egy civilizált országban. 20 évvel a tragikus nap után Szuad úgy gondolja, hogy elmeséli történetét egy olyan világról, ahol a férfiak uralkodnak a nőkön, a verés természetes dolog nap mint nap, és ahol nem jár büntetés a családon belüli gyilkosság elkövetéséért, hiszen ez becsületbeli gyilkosság. Igazságszolgáltatás, mert a házasság előtti szerelem elítélendő, egyenlő a halállal. A nőknek nincs szavuk, uruk és parancsolójuk apjuk, bátyjuk, vagy a férjük.
Amikor ilyen és ehhez hasonló történeteket olvasok, hálát adok az égnek, hogy nem egy ilyen országba születtem. Ezek a nők el sem tudják képzelni, hogy nadrágban járjanak, férfiakkal beszélgessenek, vagy akár elmenjenek vásárolni a barátnőjükkel. Nem tudom mi kellene ahhoz, hogy véget érjen ez a rémálom, ami egy keleti és arab országokban folyik. Hány nőnek kell még meghalni ártatlanul, hány lánycsecsemőt fojtanak meg, mire egyenlőség lesz, ahol a nők többet érnek majd egy tehénnél....
10/10

Nincsenek megjegyzések: