2010. január 30., szombat

Betty Mahmudi: Lányom nélkül soha

Ez a könyv egy anya története, aki bebizonyította, hogy az anyai szeretetnél erősebb dolog nem nagyon létezik. Betty egy kudarcba fulladt házasság után ismerkedett meg a szimpatikus iráni orvossal, akit mindenki csak Mudinak hív. Több év udvarlás után összeházasodtak, gyermekük is született, egy kislány, Mahtab. A férfi ráveszi Bettyt, hogy látogassanak el két hétre Iránba. A nő nagy nehezen rááll a dologra, de nagyon rossz érzésekkel száll fel a Teheránba tartó gépre. Teljesen más világba csöppennek, Iránban mindenütt Amerika ellenes eszmék élnek. Ő itt a gyűlölt amerikai nő. Betty nem találja helyét, alig várja, hogy leteljen a két hét és haza mehessenek. Ráadásul édesapja súlyos rákbeteg, betegségének utolsó stádiumában. Csakhogy Betty félelmei beigazolódnak. Mudi és népes családja úgy dönt, hogy ott maradnak Teheránban. A nő teljesen kétségbeesik, hiszen útlevelét elvették, ráadásul egy olyan országban van, ahol ő ellenség. Itt a nőknek nincs szavuk, a gyermek kizárólag az apát illeti meg. A fanatikus siíta irániak mocskosak, büdösek, igénytelenek és durvák. És hogy itt kelljen leélnie az életét a kis Mahtabbal? Szó sem lehet róla. Az életét kockáztatva szervezi a szökésüket. Eközben rengeteg borzalmat kell átélnie: a férje agyba-főbe veri, elszakítja imádott kislányától, minden lépésére figyel valaki. Iráni nőként kell élnie az életét mantóba, ruszáriba és csadorba burkolva. Bámulatos, hogy mire képes az ember, hogy megvédje a gyermekét. Betty egy igazi bátor és okos nő, aki egy pillanatra sem veszítette el a józan eszét. Másfél évet bírt ki egy olyan országban, ahol a nőknek halálbüntetés jár a fogamzásgátlásért, ahol egy embert hat év börtönre ítéltek rendszer ellenes gondolataiért!!! Ahol egy évben egyszer fürdenek, ahol a nőknek annyi joguk sincs mint egy bolhás kutyának és ahol a kislányokat is már arra tanítják az iskolában, hogy "halál Amerikára".
Elborzaszt, hogy a 20-21. században létezik még ilyen hely a világon. Hogy ezek a nők mindent eltűrnek, alázatos kutyaként szolgálják urukat és parancsolójukat. Ezeket az embereket már egészen pici koruktól fogva fanatizálják és elbutítják. Eredményesen...
Néha olyan dühöt érzetem, hogy bárcsak minden ilyen nemzet tűnne el a föld színéről. Én mindenki számára kötelezővé tenném ezt a könyvet!
10/10

2010. január 28., csütörtök

Barbara Delinsky: Szeretőm, Pete

Ez a regény egy 2 az 1-ben történet. Két nő sorsát meséli el. Az egyik, Casey, apa nélkül nőtt fel, holott tudta ki az édesapja. A szakmai berkekben igencsak jó hírű pszichiáter Dr. Connie Unger. Miután a férfi meghal, lányára hagyja elegáns és értékes Bostoni házát. A lány először szabadulni akar az ingatlantól, de aztán kis idő elteltével menthetetlenül beleszeret. Casey egyedül él, édesanyja néhány éve súlyos balesetet szenvedett, aminek következtében jelenleg is kómában van. Casey apja után szintén terapeuta lett. Irodáját az új házban rendezi be, ahol rálel a titokzatos Szeretőm, Pete című naplóra. A naplón keresztül ismerkedünk meg Jennyvel, aki egy álmos kisváros, Little Falls lakója. Apja éveken át szexuálisan zaklatta, megerőszakolta. Épp hat éves börtönbüntetését tölti, amiért megölte a feleségét, Jenny anyját. A lányt az egész város levegőnek nézi, tartanak tőle az emberek, erőszakos apja miatt. Aztán betoppan az életébe a tökéletes férfi, Pete. Jenny úgy határoz, hogy Montanába megy a férfivel, végleg búcsút intve Little Fallsnak és durva apjának. De mi köze lehet Jennynek Dr. Ungerhez? Erre próbál választ találni Casey, aki közben beleszeret saját kertészébe. Sok érdekes és váratlan fordulat jön még, ami izgalmassá teszi a történetet.
Az eleje kicsit vontatott volt, főleg Casey története, de aztán beindultak az események és egyre inkább megtetszett ez az érzelmes történet. Barbara Delinsky ezúttal sem okozott csalódást. Olyan jól és részletesen írta le a házat, a kertet, Little Falls utcáit, hogy szinte magam előtt láttam minden részletével együtt. A szereplők karaktere sem volt elnagyolt, nem voltak lehetetlen történések sem. Épp ezért tetszett a történet.
10/9

2010. január 25., hétfő

Leslie L. Lawrence: Tulpa - A gonosz halotti leple

Mr. Lawrence egy éjszaka arra ébred, hogy hívatlan látogatója érkezett. Egy haldokló apáca, aki a segítségét kéri. Leslie L. Lawrence nyomozásba kezd és érdekes dolgok derülnek ki: a torinoi lepelhez hasonlóan létezik még egy lepel, a gonosz leple. Nyomozása a Himalájába vezeti, ahol egyre inkább eldurvulnak az események. Szállást kap egy kolostorban, ahol egy csapat filmes és hegymászó is tartózkodik. Itt veszítettem el először a fonalat. Hirtelen olyan sok szereplő lett, hogy fogalmam sem volt, ki kicsoda?! Ráadásul a csapatból egyre többen hullanak el. A titokzatos gyilkos megfojtja áldozatait. Valaki egyáltalán nem akarja, hogy fény derüljön a lepel titkára. Mindeközben Mr. Lawrence-nek hölgy társasága is akad. Lássuk be, Mr. Lawrence nem álmaink netovábbja, ő mégis a nők kedvence. Kicsit megmosolyogtatott. Aztán jöttek a tulpák, vagyis gondolatmások, akik ölni is tudnak, na az már sok volt számomra. Amúgy sem bírom a fantasyt. Mindezek ellenére tetszett a történet, mert lekötötte a figyelmemet, pörgős volt és jól felépített. Némelyik karakter nagyon vicces volt és tetszett az író stílusa is. Nem ez volt az első olvasmányom L.L.L-től és nem is az utolsó. Ebben biztos vagyok.
10/8

2010. január 22., péntek

William Dufty: Cukor blues

Hogy mit jelent ez a kifejezés? Testi és lelki nyomor, amelyet a finomított sucrose - közismert nevén cukor - fogyasztása okoz. Egy könyv a cukorról, hatásairól, kultúrtörténetéről és lehetőségeinkről egy cukorfüggő társadalomban. Így jellemzik a könyv borítóján az érdekes címet. Évekkel ezelőtt vettem meg ezt a könyvet, de valamiért eddig nem olvastam. Pedig érdemes. Rengeteg érdekes információt ad egészen azoktól az időktől kezdve, amikor is felfedezték a cukor finomítási módszerét. Akkor még aranyárban mérték, csak a leggazdagabbak juthattak hozzá. Megtudhatjuk, hogyan terjedt el a világon mindenhol és milyen hatással van a szervezetünkre. Dufty feltárja, hogy milyen betegségek okozója ez az édes fehérség, hány orvost hallgattattak el, amikor erre megpróbálták felhívni a figyelmet. A szerző odáig megy, hogy a cukor egyenesen méreg. A szervezet nem tud vele mit kezdeni. Leírja saját tapasztalatait, a migrénes fejfájásokat, az aranyér vérzést, az allergiát, amik mind-mind elmúltak, mikor végleg leszámolt a cukorral. És hogyan jutott idáig, hogy ment a leszokás? Ezt is mind tartalmazza a könyv.

2010. január 20., szerda

Donn Cortez: CSI Miami- Hétköznapi rémálom

A világhírű tv sorozatból könyv is készült. Horatio és csapata egy roncstelepi mészárlás után nyomoz. Az elkövető, aki nagy valószínűség szerint a terrorista Nyúl, 8 embert végzett ki. Ezt az embert még senkinek sem sikerült elkapni. Egy rögzített vérnyom szerint az arab Abdus Sattar Phatanra terelődik a gyanú. Ez a férfi megölt egy FBI ügynököt, de Horatio Caine-nek nem sikerült rábizonyítani. Most pedig Horatio ellen készül valamire. De hogyan lehetne elfogni bizonyítékok nélkül. Eközben a helyszínelők arról értesülnek, hogy a Nyúl egy nukleáris bombát akar felrobbantani egy hatalmas kirándulóhajón. Eric Delko felszáll a hajóra, mivel barátnője is ott dolgozik, meg akarja menteni a lány és sok száz utas életét. De vajon mekkora esélye vagy egyedül egy egész csoport terrorista ellen? A nyomozásba beszáll a Nemzetbiztonsági Hivatal is, és Horatioékkal összefogva felgöngyölítik az ügyet.
Megmondom őszintén, többet vártam a könyvtől. A szereplők karaktere ugyanaz, mint a filmben, teljesen olyanok a párbeszédek is. Nekem inkább a téma nem jött be. Arab robbantós merénylők... Egyáltalán nem tetszett. De azért ez nem tántorít el, megpróbálkozom a többi könyvével is.
10/7

2010. január 13., szerda

Colleen McCullough: Tövismadarak

A történet, amely 54 év történéseit öleli fel, Új-Zélandon kezdődik és Ausztráliában folytatódik. A Cleary család kis birtokán járunk Új-Zélandon. Fee és férje Paddy szegényes körülmények között neveli számos gyermekét. Ezek között csak egyetlen lány akad, Meggie. A történet elején mindössze négy éves. Nehéz lenne elmondani, miről is szól a könyv, mert rengeteg esemény játszódik le az évek alatt. Amikor Paddy Ausztráliában élő nővére meghívja őket, hogy éljenek az ő birtokán, a gyönyörű Droghedán, egy percet sem gondolkoznak. Ezentúl Paddy és a fiúk tisztességes bérért dolgoznak Mary Carsonnak. Meggie élete is teljesen megváltozik, amikor Ausztráliába érkezésük napján megismeri a jóképű papot, Ralph de Bricassart atyát. A kislány ekkor 10 éves, a pap 27. Rögtön szimpátia alakul ki közöttük, sőt talán még annál is több. A Cleary család élete egy percig sem nyugodt. Amikor a legidősebb fiú, Frank megtudja, hogy nem is Paddy az apja, úgy határoz, továbbál. A család csak évek múlva értesül róla, hogy megölt egy embert és életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Fee tartja össze az egész családot, mely folyamatosan fogyatkozik. Összesen 9 gyermeke született, de a kis Meggie-hez sosem került közel igazán. Egyik fia még gyermekkorában meghal, a férjét és Stut pedig egy hatalmas tűzvész közben veszíti el. De Fiona erős asszony, az ő kezében egyesül a család. Muszáj talpra állni. Meggie közben teljesen beleszeret a papba, persze az esze tudja, hogy nem lenne szabad. És Ralph is hasonlóan érez, de ő az egyháznak és Istennek esküdött örök hűséget. Meggie évek múltán hozzámegy az egyik juhászhoz, Luke O'Neilhez, nem is sejtve, hogy ezután még szomorúbb élete lesz. Meggie-nek kislánya születik Luke-tól, annak ellenére, hogy nem is élnek együtt. Mert amíg a férfi a munkát és a pénzt hajszolja, házasságuk, ami talán soha nem is létezett, teljesen tönkremegy. Alig múlt egy éves a kis Justine, amikor Megginek csodálatos kisfia születik, nem mástól, mint az atyától. De vajon Ralph képes otthagyni az egyházat az imádott nő miatt? Meggie pedig visszatér Droghedára, hogy családja körében nevelje fel két gyermekét. Beköszönt a II. világháború, ismét testvéreket, fiakat sodor el az élet a birtokról. Emberek születnek és halnak meg, a szereplők szép lassan megöregednek, de Drogheda nem változik. Érdekes, hogy anya és leánya élete mennyire egyformán alakul. Mindketten olyan férfit szerettek, aki sosem lehetett az övék, egyedül a tőlük született gyermek maradt, akire kiterjeszthetik minden szeretetüket.
Gyönyörű történet, rengeteg történéssel. Nagyon tetszett, bár egy-egy szereplő jelleme homályos maradt. Egyedül az nem tetszett, hogy hogyan képes egy anya-mind Fee, mind pedig Meggie-a gyermekei között különbséget tenni és egyiket jobban szeretni, mint a másikat. Az viszont nagyon tetszett, hogy mennyire részletes képet kaphattunk az Ausztrál időjárásról, a tájakról. Figyelhettük az ipari fejlődést és kis időre belecsöppenhettünk a világháború történéseibe is. Nagyon tetszett!
10/10

2010. január 9., szombat

Harlan Coben: Az erdő

"Látom apámat azzal az ásóval". Így emlékszik Paul Copeland megyei ügyész. A történet 20 éve kezdődött, amikor is mindannyian egy erdei táborban nyaraltak. Cope táborfelügyelő volt. Négyen kiszöktek az erdőbe, köztük Cope húga, Camille is. És sohasem kerültek elő élve. Két fiatal holttestét találták meg: Margot Greent a tábortól mindössze száz méterre, elvágott torokkal, majd másnap Doug Billingham összekaszabolt testére is rábukkantak. A halál oka ugyanaz: elvágták a torkát. A gyilkost elfogták, de a másik két fiatal Camille Copeland és Gil Perez sosem került elő. Csak véres ruhadarabjaik. Az egész történetet Cope meséli el egyes szám első személyben. Édesapja arra kéri a halálos ágyán, hogy találja meg Camille-t. Az idős Copeland két éven át kijárt az erdőbe ásni, hátha megtalálja lánya maradványait.
Paul Copeland egyedül neveli kislányát, miután felesége betegségben elhunyt. A férfi egy fontos ügyön dolgozik, de az élete egy csapásra megváltozik, amikor a rendőrök egy fejbe lőtt áldozatot mutatnak neki. Cope biztos benne, hogy a halott nem más, mint a 20 éve eltűnt Gil Perez. Persze senki nem hisz neki, még a Perez szülők is tagadják, hogy az ő fiuk lenne. Pedig a karján lévő sebhely is erre utal. Cope-ot semmi sem állíthatja meg, nyomozni kezd az igazság után. Feltámad benne a remény, hogy talán Camille is elhagyta élve az erdőt.
Közben megismerjük Lucy Goldot, akivel annak idején Cope járt, és aki miatt elmulasztotta azon a végzetes éjszakán tábor felügyelői feladatát. Nem ellenőrizte a létszámot, ezért tudtak a fiatalok kiszökni. Lucy életét is megviselték a történtek. Egyetemi tanár lett, irodalmat tanít. Az ő világa is felborul, amikor arra kéri tanítványait, írják le névtelen emailben életük egy meghatározó, felkavaró történetét. Érkezik mindenféle levél, első szexuális kalandtól kezdve egészen a fajtalankodást beismerő történetig. De van egy, ami érthetetlen. Valaki Lucyról és Cope-ról ír. Arról az éjszakáról, az erdőben. De ki tudhat róla rajtuk kívül? Ki láthatta őket a fák között. Lucy kénytelen megkeresni Cope-ot, akivel már 18 éve nem találkozott, összefognak és nyomozásba kezdenek. De valaki nem akarja, hogy a múltat bolygassák. És mindent el is követ, hogy ne derüljön ki az igazság.
Fantasztikus ez a történet. Amikor már azt hittem nem jöhet semmi új, akkor Coben megint csavart egyet a történeten. Lebilincselő! Nagyon jól van felépítve a történet, nincsenek benne képtelen történések. Akár tényleg megtörténhetett volna. És ettől kiráz a hideg. Szerintem nagyon jó filmet lehetne belőle rendezni.
Mondhatom, hogy életem egyik legjobb könyve! Aki szereti a krimit, annak kötelező!

10/10

2010. január 7., csütörtök

Chirs Stewart: Napimádók Andalúziában

Egy optimista Andalúziában folytatódik. Chris Stewart a saját és családja életét mutatja be. Azt, hogyan kerültek Spanyolországban, hogy aztán ott birkákat, tyúkokat, lovakat neveljen és gazdálkodjon. Megismerjük a feleségét, Anát, a hatéves kislányát Chloét, még a papagájukat is, aki egy igencsak gonosz példány. Könnyed kis szórakoztató történetek tárulnak elénk. Kacaghatunk azon, hogyan nyírt birkákat Chris Svédországban, milyen volt amikor beszerelték náluk az akkor még újdonságnak számító telefont, milyen volt az élete mikor egy cirkusszal lépett fel. Aztán megtudjuk, miként lett belőle sikeres író, de azt is, miért is akart gitározni tanulni. Aztán megismerhetjük a vicces spanyol szomszédokat, Domingot, Juant, Manolot.... Megtapasztalhatjuk milyen az élet egy hamisítatlan spanyol cortijában (farm). Chris Stewart itt mindenkinek csak Christóbal. Ő és családja ebben a mesés völgyben képzelik el hátralévő életüket. Csakhogy az állam egy hatalmas gátat akar a folyóra építeni, aminek szörnyű következményei lehetnek a völgyre nézve. Chris és Ana megfogadják, hogy megakadályozzák, hogy az iszap feltöltse szeretett lakhelyüket. De vajon sikerülhet e?
Igazából nem volt rossz a könyv, néhol megmosolyogtató volt, de mégis vártam, hogy vége legyen. Talán mert vele egy időben egy sokkal jobb történetet is olvastam és az jobban lekötött.

10/7

2010. január 5., kedd

Mary Higgins Clark: Emlékek háza

Liza Barton 10 éves korában megölte az édesanyját. Szinte senki nem tudja, hogy véletlen baleset műve volt. Hála a mostohaapjának Kicsi Lizziként kezdik emlegetni. Lizzy Borden egy fejszével ölte meg szüleit. Sokan elítélik a kislányt, így szülők nélkül új életet kell kezdenie. Anyja rokonai fogadják örökbe és Celia Kelloggként él tovább. Férjhez megy, születik egy gyönyörű kisfia. Miután férje meghal, egyedül neveli fiát, egészen addig, amíg nem találkozik második férjével Alex Nolan-nel. A férfi imádja Celiát, ezért születésnapjára egy házzal lepi meg. A kicsi Lizzie házával. Mint egy rossz álomban: Celia visszatér gyermekkora színhelyére, oda, ahol megölte azt, akit a legjobban szeretett, az édesanyját. Még férjének sem merte elmondani, hogy kicsoda ő valójában. Már a beköltözés napján furcsa dolgok történnek: valaki pirosra mázolta a bejáratot, a gyepet, és az ajtóba egy halálfejet vésett. Celia egy percig sem akar tovább maradni a házban. Nem telik el sok idő, furcsa telefonhívásokat kap, és a hívó pontosan tudja, hogy ő Liza Barton. De ki akarhat rosszat neki és a családjának? Ha ez még mind nem lenne elég, valaki megöli az ingatlanügynököt, aki eladta nekik a házat. A rendőrség Celiát is gyanúsnak találja. De nem ez az egyetlen haláleset a történetben. Még több embernek kell meghalnia, mire kiderül az igazság. És garantáltan nagyon megdöbbentő lesz!
Izgalmas volt, végig lekötötte a figyelmemet. Az bosszantott, hogy miért nem vallotta be a nő a férjének már az elején, hogy kicsoda ő valójában. A titkolózással, hazugságokkal pedig egyre nagyobb pácba került.
10/9