2010. február 3., szerda

Peter Mayle: Bor, mámor, Provence

Max Skinner ugyanazon a napon veszti el állását, amikor levél érkezik Franciaországból, melyben tudatják vele, hogy elhunyt Henry bácsi. Az idős rokon- gyermeke nem lévén-Maxra hagyja mindenét: hatalmas provence-i házát és a hozzá tartozó szőlőt. Max azonnal Saint Poinsba utazik, hogy megnézze a birtokot, ahol gyermekkora nyarait töltötte. Az angol élvezi a bájos provence-i falucska szépségét, felfedezi a tájat, újra megismerkedik a francia gasztronómiával. Élvezi az életet, amíg be nem toppan egy újabb rokon. Henry bácsi törvénytelen lánya, Christie. Az amerikai lány érkezésével új kérdés merül fel az örökséggel kapcsolatban. Kié lesz a birtok? Közben Max-et barátja, Charlie is sürgeti, hogy el kéne adni a szőlőt és a házat, ezért Skinner egy borszakértőt hívat, aki megvizsgálja a szőlőt. Véleménye lesújtó: a tőkék elfáradtak, öregek, itt nem lehet jó bort termelni. Csakhogy a birtokra egyre többen szemet vetnek, és Roussel a szőlősgazda feltárja Max előtt a titkot: ő állítja elő azt a bort, amelyért a világ egyes tájain akár 100 ezer dollárt is adnak ládánként. Mialatt Max beleszeret egy helyi lányba, Charlie és Christie között is kialakul valami. De sok kérdés is felmerül: kié lesz végül a birtok? Mi lesz a méregdrága garázsborral?
Tetszett a történet, pedig már filmen is láttam többször. Mondanom sem kell, a film rengeteg dologban eltér az eredeti történettől. Tetszettek a tájleírások, a kicsi falu bemutatása, megismerhetünk több helyi lakost is. Mint Mayle többi regényében, itt is dúskálhatunk a francia gasztronómia remekeiben. Kikapcsolódásnak kiváló olvasmány!
10/8

1 megjegyzés:

Melinda írta...

Nekem is tetszett!:):)