2010. január 7., csütörtök

Chirs Stewart: Napimádók Andalúziában

Egy optimista Andalúziában folytatódik. Chris Stewart a saját és családja életét mutatja be. Azt, hogyan kerültek Spanyolországban, hogy aztán ott birkákat, tyúkokat, lovakat neveljen és gazdálkodjon. Megismerjük a feleségét, Anát, a hatéves kislányát Chloét, még a papagájukat is, aki egy igencsak gonosz példány. Könnyed kis szórakoztató történetek tárulnak elénk. Kacaghatunk azon, hogyan nyírt birkákat Chris Svédországban, milyen volt amikor beszerelték náluk az akkor még újdonságnak számító telefont, milyen volt az élete mikor egy cirkusszal lépett fel. Aztán megtudjuk, miként lett belőle sikeres író, de azt is, miért is akart gitározni tanulni. Aztán megismerhetjük a vicces spanyol szomszédokat, Domingot, Juant, Manolot.... Megtapasztalhatjuk milyen az élet egy hamisítatlan spanyol cortijában (farm). Chris Stewart itt mindenkinek csak Christóbal. Ő és családja ebben a mesés völgyben képzelik el hátralévő életüket. Csakhogy az állam egy hatalmas gátat akar a folyóra építeni, aminek szörnyű következményei lehetnek a völgyre nézve. Chris és Ana megfogadják, hogy megakadályozzák, hogy az iszap feltöltse szeretett lakhelyüket. De vajon sikerülhet e?
Igazából nem volt rossz a könyv, néhol megmosolyogtató volt, de mégis vártam, hogy vége legyen. Talán mert vele egy időben egy sokkal jobb történetet is olvastam és az jobban lekötött.

10/7

Nincsenek megjegyzések: