2009. december 30., szerda

Alex Kava: Egy rossz mozdulat

Többek nyugalma véget ér, amikor az elítélt gyilkost, Jared Barnettet felmentik és kiengedik a börtönből. Grace, az őt börtönbe juttató ügyésznő úton útfélen Jaredbe botlik. Úgy érzi figyelik, sőt talán a házában is járt valaki. Főleg 4 éves kislányát félti, ráadásul férje Svájcba utazott. De megváltozik Melanie Starks élete is. Eddig sem állt tőle távol a törvénysértés: fiával, Charlie-val kisebb bolti lopásokból tartotta fenn magukat. Csakhogy bátyja kiszabadult és máris kész tervvel áll húga és unokaöccse elé: raboljanak ki egy bankot. Innentől fogva nincs megállás. Amerre járnak, az emberek hullanak mint a legyek. Jared senkit sem kímél, és hiába szállna ki a buliból Melanie, nincs hova mennie. Fia pedig kiskutyaként követi Barnett minden utasítását. Nem elég, hogy embereket ölnek, autókat lopnak, még egy krimi írót is elrabolnak a nyaralójából és magukkal hurcolják. Vajon Adam Kane megmenekül? Hogy a dolgok még csavarosabbak legyenek, Adam barátja a rendőr Thomas Pakula nyomoz az ügyben. De hány embernek kell még meghalni Jaredék ámokfutása miatt? Hogy sikerül megállítani őket?
Nekem ez a könyv is ugyanúgy tetszett, mint Alex Kava többi regénye. Végig fenntartja az olvasó figyelmét, pörögnek az események. Jared Barnett egy erőszakos pszichopata, akinek azért megvan a magához való esze. Melanie annyira kis ártatlannak van beállítva, de mégsem teljesen az, ha lopásokhoz volt mersze. Egyedül Charlie alakja idegesített, mert annyira rajong, isteníti a nagybátyját, hogy az már bosszantó.
10/9

2009. december 28., hétfő

Nora Roberts: Azúrkék égbolt

Amikor meghal a Marcy Ranch birtokosa, Jack Marcy, az örökösök furcsa végrendelettel találják szembe magukat. Három lánya született, három különböző anyától. Willa, aki félig indián, a farmon nevelkedett féltestvérével Adammal, akivel az édesanyjuk közös. A temetésre megérkezik a másik két lány is, Tess, a Los Angeles-i forgatókönyvíró, és Lily, a félénk, csendes nő. Senki sem tudja, hogy milyen szenvedést kellett férje mellett eltűrnie. Felolvasásra kerül a végrendelet, melynek értelmében a hatalmas és értékes farm csak akkor lehet a három lányé, ha egy évig mindhárman a birtokon maradnak. A birtok ügyeinek felügyeletével az ügyvéd Nate-et bízta meg az elhunyt, és a másik legnagyobb farm tulajdonosát Ben McKinnont, akit Willa mellesleg gyűlöl. Ha Tess és Lily maradni akar, akkor bizony ki kell venniük a részüket a munkából. Mert egy ilyen farmon akad bőven: tyúkok, lovak, marhák és körülöttük rengeteg a dolog. Hamarosan szerelmek is szövődnek, de gyorsan véget ér az idill. Kezdetben csak lemészárolt, kibelezett marhákat, borjúkat találnak a farm lakói, de a titokzatos gyilkos már nem elégszik meg ennyivel. Willa bukkan rá az egy cowboy megskalpolt hullájára. Nyomoz a rendőrség és a Marc Farm lakói is. Lilynek szörnyű gyanúja támad: talán ide is követte őt Jesse Cooke, az erőszakos volt férj? De vajon ő képes ilyen mészárlásra? Közben az olvasó tudja, hogy JC végig a szomszédos farmról figyeli volt nejét, és közben a bosszút forralgatja. Lily az esküvőjére készül Adammal, de boldogsága a rettegés miatt nem lehet felhőtlen. És ösztönei nem csalnak, egy napon betoppan Jesse és vége az idilli napoknak. A férfi a hegyekbe hurcolja Lilyt. Mindenki őket keresi, és mire megtalálják, Jesse már halott: valaki végzett vele, ugyanúgy, mint a többiekkel. Kibelezték, megskalpolták. De ha nem ő, akkor ki a gyilkos?
Nekem nagyon tetszett, szerintem ez az egyik legjobban sikerült könyve Nora Robertsnek. Varázslatos tájleírások a vad Montanaról, nagyon jól bemutatja, hogy milyen munkák folynak egy ilyen gazdaságban: elletés, kerítésjavítás, marhaterelés... Az is tetszett, hogy nagyon különbözőek voltak a karakterek: Tess a nagyszájú, talpraesett nagyvárosi lány, Lily, a félénk és visszahúzódó nő. Willa, a férfiasan kemény farmer lány, Adam, az érzékeny, félig indián fiú, Nate, az okos és érzelmes ügyvéd és Ben, aki látszatra nőgyűlölő, de korántsem az. Érzelmei mélyek, és ugyanúgy családra, szerelemre vágyik, mint bárki más.
Mindenképp olvassátok el!
10/10

2009. december 24., csütörtök

Emily Bronte: Üvöltő szelek

Kétszer álltam neki ennek a könyvnek. Az eleje annyira nem kötött le, hogy azt sem tudtam ki kicsoda és kinek a kije? Aztán nekiveselkedtem újra és nem bántam meg, hogy elolvastam.
Nagyon furcsa és sötét hangulatú történet, de ezt talán már a címe is mutatja. Lockwood úr házat és földet bérel. Mivel meg akarja ismerni a gazdát, felkeresi otthonában, ahol azonban nem túl szívélyesen fogadják. Miután hazatér, a cseléd meséje alapján ismeri meg Heathcliff, a gazda történetét. Sok évet ugrunk vissza az időben: Mr. Earnshaw, aki eredetileg Szelesdomb tulajdonosa volt, Liverpoolba utazik, ahonnan egy árva gyerekkel tér haza. Két gyermeke, Cathy és Hindley nem is sejtik, hogy az életük hamarosan gyökerestől megváltozik. Heathcliff beleszeret Cathybe, aki azonban a szomszédos birtok urának fiához megy feleségül. Innen kezdődnek az igazi bonyodalmak. Heathcliff szinte beleőrül, hogy az imádott nő nem lehet az övé. Ismeretlen helyre távozik, ahonnan csak évek múlva, gazdagon kerül elő. Kis fortéllyal megszerzi magának Szelesdombot, Hindleyt pedig szolgájává teszi. Cathy házassága nem igazán boldog, a nő néhanapján dührohamaival, hisztikkel teszi színesebbé. Az ő életükbe is betoppan a régi játszótárs, Heathcliff. Persze a férj elejétől fogva gyűlöli, hiszen vetélytársat lát benne. Hamarosan meggyengül Cathy egészsége, és miután kislánynak ad életet, meghal. Időközben Heathcliff elveszi Cathy sógornőjét és születik egy kisfiú. Évek telnek el, a gyerekek felnőnek, Heatcliff pedig kegyetlen bosszút forral. Erőnek erejével, mindegy hogyan, de rá fogja venni a kis Catherine-t, hogy hozzámenjen az ő beteges, gyenge fiához. De hogy ez sikerül-e, és hogyan folytatódik a bosszúhadjárat, csak akkor tudjátok meg, ha elolvassátok a könyvet.
A hangulata szinte végig borongós, zord. A szereplőknek is érdekes a karaktere, néha már bosszantó. Ennek ellenére úgy gondolom, egyszer legalább érdemes elolvasni. Bár én nagyon nehézkesen haladtam vele, mert ehhez hangulat is kell.

10/6

2009. december 15., kedd

Catharina Habsburg-Lothringen: Marie Antoinette

Nagyon érdekel a híres francia királyné, Marie Antoinette élete, szívesen elolvasok róla bármit. Ez a könyv már csak azért is érdekes, hiszen a tragikus sorsú királyné egyik leszármazottja írta. Nagyon tetszett, hogy részletesen megismerkedhetünk Mária Antónia életével, és nemcsak azokkal a momentumokkal, amik vérpadra juttatták őt. Visszaröppenünk az időben egészen 1755. november 2-ig, ezen a napon született ugyanis Mária Terézia legkisebb leányaként. Részletes betekintést nyerünk a Habsburg udvar szokásaiba, a szülők jellemvonásait is megismerjük. Láthatjuk milyen felületes nevelést kaptak a főhercegnők. Nem vádolhatjuk az írót, hogy elfogult lenne századokkal korábban élt rokonával szemben, hiszen elénk tárja a jellembeli hiányosságokat is. Láthatjuk, hogy Marie Antoinette-et már kislányként is csak a szép ruhák, a pompa, és saját bájos arcképe érdekelte. A tanulással nem szívesen foglalkozott. Édesanyja mindvégig érezte a közelgő katasztrófát és később is levelek özöneivel próbálta figyelmeztetni szeleburdi lányát. Miután a nagyobb lányok már elkeltek, a kis Mária Antónia kerül eladósorba. Annak ellenére, hogy még csak 15 éves, 1770. tavaszán elküldik Franciaországba, hogy a dauphin, azaz a trónörökös felesége legyen. Házasságuk 8 éven át elhálatlan marad, ami megindítja a pletykaáradatot, nemcsak a francia udvarban, de a nép körében és az osztrák udvarban is. 1774-ben meghal XV. Lajos, ezzel mérhetetlen felelősség hárul a fiatalokra, akik egyáltalán nincsenek felkészülve az uralkodásra. A tehetetlen XVI. Lajost inkább a lakatos munkák és az építőipar, szép feleségét pedig az álarcosbálok, kártyapartik és vég nélküli mulatságok érdeklik. Közben a nép éhezik. Nemsokára azonban megszületnek sorban egymás után a gyerekek. Összesen négy, melyek közül csak az elsőszülött leány éri meg a felnőtt kort. Miközben a királyné egyre merészebb hajkölteményeket és egyre drágább ruhákat készített magának, nem is sejti, hogy a vesztébe rohan. Amikor pedig megkapja a kis Trianont és milliókat költ saját szórakozásaira, ezzel végképp rátesz néhány lapáttal amúgy is labilis helyzetére. Olvashatunk továbbá a híres nyakék ügyről, a lázongásokról, felkelésekről, a királyi család szökésének meghiúsulásáról. Végig kísérhetjük a királyi pár életét egészen a Templeben való raboskodásig, ahonnan már egyenes út vezet a guillotinig. Vajon tényleg ennyire rossz emberek voltak, hogy ezt érdemelték? Mivel tudták ennyire magukra haragítani a közvéleményt, hogy mindenki a halálukat követelje? És kik voltak a felelősek a gyilkos hangulatért, amely ezt az időszakot uralta? Mindent megtudhatunk Catharina Habsburg-Lothringen elbeszéléséből.

10/8

2009. december 7., hétfő

Victoria Holt: A királyné vallomása

Nagyon ötletes ez a regény, ugyanis Victoria Holt nem csupán elmeséli Mária Antónia életét, hanem a királyné szemszögéből mondja el, egyes szám első személyben egy napló formájában. A történet ott kezdődik, hogy a kis Mária Antónia boldogan éli gyermekkorát a Habsburg-udvarban. Édesanyja az egyik legnagyobb osztrák uralkodó, Mária Terézia. Kicsit megismerkedhetünk a testvéreivel is, és az osztrák udvar szokásaival. De a boldog gyermekkor hamar véget ér, ugyanis a kislányt a francia udvarba küldik, hogy a trónörökös felesége legyen. Mindezt 14 évesen. Persze a császárnő megpróbálja a lányát felkészíteni a feleség szerepre, beavatják a francia etikett szabályaiba. Mostantól új nevet is kap: Marie Antoinette, amolyan franciásan. A dauphine egyáltalán nem szimpatikus a lánynak, egy esetlen fiúcskának tűnik. Viszont a királyt, XV. Lajost egyből megszereti és papának szólítja. Marie Antoinette még nem tudja mennyi ellenség és veszély fenyegeti. Összebarátkozik a két nénikéjével, akik történetesen a király lányai. Nem is sejti, hogy még mennyi bosszúságot és pletykát okoznak. Évek telnek el, és Marie Antoinette nem lesz anya. Édesanyja levelekkel bombázza, melyekben tanácsokat ad lányának. II. József kell ahhoz, hogy Lajos végre elvégeztesse magán a kis műtéti beavatkozást, így már semmi akadálya, hogy a trónörökös párnak gyermeke szülessen. Időközben meghal a papa, vagyis XV. Lajos. A két fiatal megrémül, hiszen nincsenek felkészülve az uralkodásra. Ráadásul mialatt a nép éhezik és nyomorog a fiatal királyné gyémántokat vásárol, különleges frizurákat és méregdrága ruhákat csináltat magának. Szép lassan magára vonja népe haragját. Az évek alatt összesen négy gyermekük született, kik közül csak kettő maradt életben: az új trónörökös, Lajos Károly és Mária Terézia Sarolta. Kis érdekességként említem, egyedül ő érte meg a felnőtt kort. A királyi pár helyzete egyre romlik. Antoinette-ről egyre több gúnyvers és pamflet születik. Meggyanúsítják különféle férfi és női szeretőkkel is. Mindenféle gúnynevet ragasztanak rá, többek között: Madame Déficit a költekezése miatt, Madame Vétó, az osztrák nő, osztrák szajha és még sorolhatnám. Egyetlen szeretője tényleg volt, a svéd Alex Fersen báró. Szenvedélyes szerelemmel szerették egymást, és amikor kitört a forradalom, a férfi szervezte meg a királyi család szökését. Csakhogy az egész kudarcba fulladt, és bebörtönözték őket először a Tuileriákba, majd később a Temple-be. Először Lajosnak kellett felelni a vélt és valós bűnökért, amiket népe ellen elkövetett, nemsokkal később Antoinette is követte őt a vérpadon. A nép nem ismert kegyelmet. Nem volt nekik elég, hogy megfosztották a királyi párt a koronától, elvették egy anyától a gyermekét, ráadásul szörnyű vádakkal illették az egykori királynét: fajtalan viszonyt tartott fenn 8 éves kisfiával. Képtelen vádak. Valahol nagyon sajnálom ezt az asszonyt, akinek a felelőtlensége, az önzősége durván visszaütött. De hogy tényleg milyen volt a valóságban, azt talán senki sem tudja már.
10/10

2009. december 2., szerda

Torrente del Bosque: Megdöbbentő kéjgyilkosságok

Ez a könyv nem krimi, hanem dokumentum regény. Igazi gyilkosokkal, akiktől éveken át rettegett és borzongott a világ. Csak erős idegeztűek olvassák el, mert brutális részletességgel írja le az áldozatokat, a nyomozás menetét. Hogy kikről szól ez a könyv?
Andrej Csikatilo, aki erdei mészárosként híresült el, listáján 56 áldozat szerepel. Mind viszonylag fiatalok voltak, főként nők és gyerekek. Az áldozatokat megvakította és rengeteg késszúrással ölte meg. Elfogásakor semmilyen megbánást nem tanúsított, büntetése: halál.
A híres nevezetes Zodiákus is szerepel a könyvben, igaz őt a mai napig nem sikerült elkapni. Még film is készült róla. A sorozatgyilkos több levelet küldött a rendőrségnek és az újságoknak is, amelyben kigúnyolta a nyomozókat, versikéket, rímeket farigcsált róluk és az áldozatokról. Mégsem sikerült elfogni. Talán még ma is él.
John Wayne Gacy, akit környezete jóravaló, becsületes üzletembernek ismert meg, időnként bohócjelmezben szórakoztatta a gyerekeket. Csakhogy ismerősei körében egyre több fiatal, tizenéves fiú tűnt el, vagy került elő holtan. A férfi áldozatait leszúrta és megerőszakolta. A rendőrök összesen 30 holttestet találtak háza pincéjében és kertjében elföldelve. Volt, aki a közeli folyóból került elő. A 90-es években végezték ki.
Aztán megismerkedhetünk a 11 éves Mary Bell történetével is. Talán az összes gyilkos közül ő a legfélelmetesebb, hiszen még gyereklány, de már két kisgyermek brutális megölése írható a számlájára. Saját bevallása szerint élvezte az áldozatok szenvedését.
És ha ez még mind nem elég, egy kannibál is szerepel a gyilkosok között, aki azért ette meg szerelmét, hogy így örökre magáénak tudhassa.
Most olvasom másodszor ezt a könyvet. Ne gondolja senki, hogy valami beteglelkű nőszemély vagyok, de számomra hihetetlen, hogy egy ember hogyan tud idáig fajulni. Mi vesz rá valakit, hogy ilyen kegyetlen legyen, ennyire félelmetesen őrült? Nem hiszem el, hogy normális agyú ember ilyenre képes. Véleményem szerint ők mind bomlott elméjű, degenerált szociopaták voltak.
Az értékelést most kihagyom, egy ilyen könyvre nem igazán tudom milyen pontot adhatnék.