2009. április 29., szerda

Cecelia Ahern: Ahol a szivárvány véget ér

Nagyon különleges regénnyel van dolgunk, ami tulajdonképp nem is regény, hanem emailek, levelek, üzenetek gyűjteménye. A két főszereplő Rosie és Alex egészen kicsi koruk óta a legjobb barátok. Történhet bármi, ők mindig ott vannak egymásnak. Akkor is amikor Alex és családja Bostonba utazik és immár egy óceán választja el őket egymástól. Akkor is amikor Rosie 19 évesen teherbe esik egy olyan sráctól, akitől józan állapotban inkább menekülne. Akkor is barátok maradnak, mikor Alex először becsajozik és szinte tudomást sem vesz a legjobb barátjáról. Időközben múlnak az évek, és a felek rájönnek, hogy ami összeköti őket, az még a barátságnál is erősebb érzés. Csakhogy egyikük sem meri bevallani a másiknak, mert mindig van akadályozó tényező. Először Alex jegyzi el Sallyt, aztán mikor alkalma nyílna rá, hogy bevallja amit érez, akkor meg Rosie megy férjhez a csapodár Greghez. Házasságok, válások, gyermekáldások követik egymást, csak egy valami állandó és az Alex és Rosie törhetetlen barátsága. De vajon beteljesedhet e a szerelem, vagy örökre barátok maradnak? Egyáltalán érdemes e kockára tenni egy ilyen régi és mindkettőjük számára fontos barátságot a szerelem kedvéért. A könyv 50 év eseményeit öleli fel, amelynek végén megtudhatjuk, hogy egymásra talál e a nem épp fiatal pár. Ez a könyv sokkal több, mint levelek és üzenetek halmaza. Rávilágít arra, hogy az élet nehézségei közepette mennyire fontos, hogy legyen egy igaz barátunk, akire bármikor számíthatunk. Akivel olyan titkokat is megoszthatunk, amit senki mással nem. Aki meghallgat és tanácsot ad, ha arra van szükség, és akkor is megmondja a véleményét, ha azzal pillanatnyi fájdalmat okoz. De mellette ott van az igaz szerelem is, ami mindent legyőz: éveket, sérelmeket és távolságot...
Nekem nagyon tetszett!
10/10

2009. április 28., kedd

Elizabeth Adler: Nyár Capri szigetén

Sir Robert a mesésen gazdag iparmágnás autóbalesetben életét veszti. Egyik alkalmazottjára, aki egyben bizalmasa is, rendkívül furcsa levelet hagy, amelyben elmagyarázza, hogy valószínűleg megölték. 6 gyanúsítottat sorol fel, akiknek valamilyen módon köze lehet a gyilkossághoz. Köztük van az exneje, az egyik fiatal szeretője, barát, tudós, üzletember és élete egyetlen igaz szerelme. Elég vegyes hát a társaság. Daisy Kaene titkárnő mellé rendeli segítőnek Harry Montana magánnyomozót. A jóképű, titokzatos idegen és a nagyszájú Daisy között azonnal forr a levegő. De térjünk vissza a levélre: Sir Robert a gyanúsítottakat egy Földközi-tengeri hajókázásra hívja, amelynek végállomása Capri. Az összes költséget az elhunyt Bob állja. A szigeten található Villa Belkiszben fogják felolvasni a végrendeletet. Miközben mesés tájakon kísérhetjük a hajót és utasait, szépen sorjában megismerkedünk a lehetséges gyilkosokkal. Van, akiről nem feltételeznénk gyilkosságot, és van, aki már a legelejétől fogva gyanús. A könyv ajánlójában a hátoldalon megjegyzik, hogy a történet olyan mint egy Agatha Christie regény. És valóban. Méghozzá engem a Halál a Níluson című regényére emlékeztet, ahol a gyanúsítottak szintén egy hajón utaztak. Mire Caprira érünk, arra Harry Montana már tudja az igazságot. Annyit elárulhatok, hogy meglepő fordulatokban lesz részünk! Viszont azzal nem árulok el nagy titkot, hogy a végére Daisy és Harry egy párt alkotnak.
Nagyon szeretem Adler regényeit, mert igazán könnyedek, szórakoztatóak. Nem kell tőlük nagy irodalmi boncolgatásokat várni, komoly témák feszegetését. Pontosan azok, aminek a borító alapján is látszanak: jópofa, nyári napokra való, kikapcsolódásra szánt olvasmányok!
10/8

2009. április 24., péntek

Robert Tine: A kéz, amely a bölcsőt ringatja

Claire élete tökéletesen boldog. Férjével épp második babájukat várják, amikor egy nap megdöbbentő dolog történik. Az asszonyt szexuálisan molesztálja az új, de neves nőgyógyász. Claire férje rábeszélésére panaszt nyújt be, aminek következtében még több nő kerül elő, akik azt állítják, őket is molesztálta az orvos. A férfi öngyilkosságot követ el, özvegye pedig elvetél. Claire-nek mindene megvan amire csak Peyton Flanders, a nőgyógyász özvegye vágyik. Férj, gyermekek, ház, meleg családi otthon. Az asszony őrült tervet eszel ki, hogy bosszút álljon Claire-en. A mit sem sejtő család felveszi Peytont az otthonukba kisegítőnek. Nem csak a gyerekekre vigyáz, segít a háztartásban, a bevásárlásban. Ő a tökéletes segítség. Csakhogy egyre furcsább dolgok fordulnak elő és amikor Claire barátnője rájön arra, hogy mi folyik itt, Payton annyira becsavarodik, hogy a gyilkosságtól sem riad vissza. Teljes mértékben át akarja venni Claire szerepét a családban.
Nagyon izgalmas rövid regény, amit le sem lehet tenni! Félelmetes Payton személyisége, az a higgadt tökéletesség, amivel megszervezi a bosszút. Egyszuszra kiolvastam! Aki még nem tette, feltétlenül olvassa el! Én könyvtárból szereztem be, mert könyvesboltokban manapság nem nagyon kapni.
10/10

2009. április 23., csütörtök

Maeve Binchy: Ház a Tara Roadon

Ria Lynchnek minden összejött az életben amiről fiatal korában álmodni sem mert. Jóképű férj, gyönyörű gyermekek és egy hatalmas, otthonos ház a Tara Roadon, Dublin előkelő és egyre fejlődő negyedében. A ház folyton nyüzsög a barátoktól, ismerősöktől. Ria úgy érzi a szegényes gyermekkor után most végre tényleg révbe ért. Csakhogy az élet nem habostorta. Ria élete egyik pillanatról a másikra összeomlani látszik. Kiderülnek az ingatlan eladásban utazó Danny nőügyei, de ami még ennél is rosszabb, hatalmas jelzálog terheli a házukat, amit bármikor eladhatnak a fejük felől. Ria kétségbeesésében elutazik Amerikába egy ismeretlen nő házába. Egy tavaszi nap megszólal Ria otthonában a telefon. A vonal másik végén egy amerikai nő van, aki egyszer találkozott Dannyval. Nyaralót keres Írországban. Ria felajánlja a házukat, cserébe ő a gyerekekkel Amerikába utazhat és eltölthet két hónapot a nő házában. Itt Ria végre nyugalomra lelhet. Annak ellenére, hogy Danny 22 éves kis barátnője terhes, az asszony mindvégig reménykedik, hogy férje észhez tér, és visszamegy családjához. Csakhogy Riának van ideje gondolkodni Amerikában, és belátja, hogy az életet Danny Lynch nélkül kell tovább élni. Ez egy tényleg olyan regény volt, ahol azt kívántam, bárcsak ne érne még véget. A történet kb. 25 év történéseit öleli fel. Rengeteg féle szereplő megfordul benne, nagyon különböző karakterekkkel. Ria az igazi családanya, Danny a kétszínű, undorító féreg, Marilyn Vine az amerikai nő, aki súlyos terhet cipel a lelkében, problémás gyerekek, kétszínű , áruló barát, szeretők. Maeve Binchy egy igazán létező világba kalauzol el, és olyan problémákkal találkozunk, amelyek bármelyikünk életében felüthetik a fejüket. Nagyszerű családregény, olvassátok el!
10/10

2009. április 22., szerda

Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű

Gyönyörű szerelmes szépirodalmi regényre számítottam. Annyian dicsérték ezt a könyvet, de én egyszerűen nem találtam meg benne azt az élményt, amitől egy könyv maradandó lesz az olvasó számára. Irodalomkritikusok szerint hatalmas mű, nekem nem lett a kedvenc könyvem. Becsületből végig olvastam mert kíváncsi voltam a végkifejletre. A regény egy házasságtörés történetét dolgozza fel. Ez még nem is lenne annyira különös téma, csakhogy a cselekmény a puritanizmus idejében játszódik, amikor is a házasságtörés akár halálos ítéletet is hozhatott. Aki elkövette, örökre megbélyegzett lett. Hester Prynne-t épp ezért tüzes vassal megbélyegzik és ruháján is hordania kell a vörös A betűt, ami a házasságtörés szimbóluma. Az emberek, az álszent puritánok úgy kerülik, mintha leprás lenne. Az asszony amellett, hogy kénytelen elviselni a szégyent, védi "tettestársát" is, aki nem más, mint Dimmesdale tiszteletes úr. Az emberek mit sem sejtenek a tiszteletreméltó papról, aki nap mint nap megküzd a lelkiismeretével. Hogy az események még inkább érdekes fordulatot vegyenek, visszatér Hester halottnak hitt férje, hogy tönkretegye a tiszteletest. Az érzelmek harcolnak a bűntudattal. Szerelem az ésszel. Vajon fel meri vállalni Dimmesdale az egész gyülekezete előtt szörnyű tettét? Vagy hagyja, hogy szerelme, Hester legyen az egyedüli céltáblája az ostoba puritán tömegnek?
Nekem kicsit komor és néha unalmas volt a történet. Szerintem többet is ki lehetett volna belőle hozni. Hester különös kislánya pedig kifejezetten ellenszenves és néha félelmetes volt számomra.
10/6

2009. április 16., csütörtök

Marian Keyes: Lucy Sullivan férjhez megy

Lucy Sullivan átlagos ír származású lány, aki Londonban él. Egy nap kolléganőivel felkeresnek egy jóst és érdekes hírekkel távoznak. A nő ugyanis megjósolja Lucynek, hogy másfél éven belül férjhez fog menni egy olyan férfihez, aki tulajdonképp nem is az esete, épp ezért nem fogja felismerni az első pillanatban, hogy ő a nagy Ő! Persze a lány nem hisz ebben, csak a buli kedvéért ment el a lányokkal. Csakhogy a kolléganőknek szépen sorjában beteljesülnek a jóslatok.... Lucy is megpróbál nyitott szemmel járni a világban, minden férfire azt hiszi, ő az igazi. De alaposan mellényúl. Nem elég, hogy nagyobbnál nagyobb balfékeket és élősködőket fog ki, az egyik lakótársa összejön Lucy legjobb barátjával, az őrülten jóképű Daniellel. Ebből még rengeteg féltékenység és veszekedés bontakozik ki. Szegény lány élete a feje tetejére áll, amikor az anyja, akit mellesleg Lucy ki nem állhat, otthagyja a részeges apját. Minden szegény Lucy nyakába szakad, és bajban jön rá, hogy élete szerelme végig ott volt a szeme előtt. Igaza volt a jósnőnek. Nem árulom el ki lesz a végleges befutó, de annyit igen, hogy nem végződik esküvővel a történet. Nyitva marad előttünk olvasók előtt, döntse el ki-ki maga, hogyan folytatná.
Mint mindig, most is nagyon tetszett Keyes stílusa. Váratlan fordulatok, vicces szituációk, szimpatikus főhősök. Bár nem igazán tudtam azonosulni Lucy utálatával az anyjával szemben. Néha túl erősnek tartottam, de ez csak egy apró megjegyzés részemről. Tehát aki felhőtlen kikapcsolódásra vágyik, üljön ki a kertbe vagy a strandra egy limonádé társaságában ezzel a regénnyel és garantáltan jól szórakozik.
10/8

2009. április 7., kedd

Elizabeth Adler: Párizsi randevú

Vegyes érzelmekkel vettem a kezembe ezt a könyvet, mert hallottam róla, hogy gyengébbre sikeredett mint az eddigi regényei. A történetet elég röviden be lehet mutatni: adva van egy középkorú házaspár, ahol a nő 45 éves, a férje, a sikeres gyermek szívsebész 50 körüli. A külső szemlélődő azt gondolná, hogy tökéletes házasságban élnek. Engem ez a rész nagyon emlékeztetett a nemrég olvasott Varázskert című könyvre. Rengeteg a hasonlóság. Lara, a feleség egy nap arra ébred, hogy bizony betöltötte a 45. életévét. A tükörbe nézve egyáltalán nincs megelégedve magával: egy kerekded, átlagos középkorú nő néz vissza rá. Míg férje 50 felett is kirobbanó energiának örvend, Lara rájön, hogy minden megváltozott. Sejti, hogy Billnek szeretője van, aki nem más, mint a gyönyörű Melissa, a férfi asszisztense. Együtt utaznak Pekingbe, míg Lara itthon örlődik. Mégis hazavárja a férjét, hiszen fél évig szervezte a második nászútjukat. Három hét Párizs, Provence és a Cot d'Azur és Lara úgy gondolja, minden érzelem, minden boldogság visszatérhet, mintha csak szerelmük hajnalán lennének. Fel akarja keresni az összes régi emlékük színhelyét: a szállodát, ahol ifjú házasokként megszálltak, az éttermeket ahol a romantikus vacsorákat elköltötték, a hangulatos kávézókat, a múzeumokat. Csakhogy Bill az utolsó pillanatban lemondja az utazást. Lara közben megismerkedik álmai férfijával és őt viszi magával a három hetes francia kiruccanásra. Igen ám, de a férfi még csak 32 éves, ráadásul fogalma sincs, hogy a nőnek mit jelent ez az út. Lehet e tartós a szerelem ekkora korkülönbséggel? Kibírják e az érzelmek azt, ha valaki már a legelején nem őszinte? Vajon Bill melyik nőt választja? Lara az utazás alatt döbben rá, hogy ábrándokat kergetett. Feleleveníti a nászútjukat Billel, és rájön, hogy az sem volt tökéletes. Míg emlékeiben gyönyörű, romantikus utazásként él, addig a valóságban végig veszekedték az utat a nagyképű Billel.
Maga a történet nem volt túl izgalmas, néha kifejezetten egyhangú volt. De kárpótoltak a gyönyörű tájleírások, a francia ételek és borok bemutatása, a látnivalók leírása. Aki könnyed kikapcsolódásra vágyik, annak tökéletes ez a könyv, de többet ne várjatok tőle.
10/8

2009. április 6., hétfő

Osváth Péter: A kísérlet

Különleges könyvet tart kezében az olvasó. Nekem már a címe is felkeltette az érdeklődésemet. Vajon milyen kísérlet? Mivel akarnak kísérletezni? Egy új gyógyszerrel, klónozással, esetleg az aids, vagy a rák ellenszerével? Aztán hamar kiderült, erről szó sincs. Egy pszichológiai kísérletről van szó. Ez még jobban tetszett, mivel a pszichológia témája mindig is érdekelt. Lenyűgöz milyen bonyolult az emberi agy, a gondolkodás és az ösztönök. Tehát az érdekes téma adott a könyv sikeréhez.

Dr. Almádi Lucius biológus és egyetemi oktató, a tulajdonképpeni főszereplő, akinek gyakran a saját gondolatain keresztül szemlélhetjük az eseményeket és a többi szereplőt, jelentkezik egy kísérletre. Szigorú szabályok vannak és pénzbeni jutalom. Miután megismer minden feltételt, elvállalja, hogy egy éven át, heti három alkalommal eljár a kísérletre. A lényege röviden: kiválasztanak nyolc embert, férfiakat, nőket vegyesen, hogy egy teljesen sötét szobában beszélgessenek. Nem beszélhetnek arról, hogyan néznek ki, hol laknak, sőt álneveken kell a találkozásokat bonyolítani. Néhány hónap elteltével el kell dönteni, kivel beszélgetnének tovább szívesen, ki az, aki közömbös maradt és ki az, akivel nem óhajtják tovább tartani a kapcsolatot. A csapatban nagyon vegyes a résztvevők foglalkozása: temetkezési vállalkozó, egyetemi tanár, manöken, óvónő, fotós... Összesen nyolcan. Luciusnak a két nő, Karolina és Vénusz a modell lány lesz szimpatikus.

Ha őszinte akarok lenni, nekem a főszereplő, vagyis Lucius egyáltalán nem szimpatikus. Nem tudtam azonosulni a gondolataival. Már a könyv elején, amikor a kutyasétáltatókról negatív vélménnyel van, holott nem is ismeri őket. Talán azért mert nekem is van egy kiskutyám? Rengeteg negatív gondolat megnyilvánulása van, ami számomra unszimpatikus: nem tud normális párkapcsolatot kialakítani, néha hiú, nem örül az ajándékoknak, sőt, ha olyat kap ami számára nem megfelelő, kifejezetten dühös. Elítélően gondolkozik számára ismeretlen emberekről, csupán a foglalkozása miatt. Sokszor önzőnek is éreztem. Az ajándék kérdéssel nem tudok azonosulni, én bármilyen csekélységnek végtelenül örülök. Főleg, ha olyantól kapom, aki számomra fontos. Őt érzelem szegény embernek ismertem meg. Nem biztos, hogy más olvasó egyetértene velem.

Számomra Vénusz volt az, aki nagyon szimpatikus volt. Ha manöken, akkor természetesen feltételezhetjük róla, hogy nagyon csinos, jó alakú fiatal hölgy. Ennek ellenére végtelenül kedves, sokszor a naívságig jóindulatú. A találkozások alatt nem derül ki, hogy kinek milyen a külseje. Az író csak Lucius szemszögéből láttatja a beszélgetéseket. Már az első találkozás alkalmával kialakul benne egy vélemény mindenkiről, és a végéig nem is változik nagy vonalakban. A résztvevők maguk sem tudják, hogy mi a célja a kísérletnek. Csak találgatnak, és hamar rádöbbennek, az emberi kapcsolatok kialakításánál mennyire fontos a vizuális kép. Milyen hamar ítélünk a kinézet alapján. Mivel itt erről szó sem lehet a sötétség miatt, mindenki a saját fantáziájára van hagyatva. Ahogy közeledik a nyár, úgy csökken a csapat létszáma is. Lucius a két nővel marad.

Elképzeli Vénuszt, milyen gyönyörű lehet, de lelkileg mégis Karolina áll közelebb hozzá. Karolina egy nagy talány. Nem ismerjük a korát, sem pedig kinézetét. Nekem ő sem volt igazán szimpatikus személyiség. Sokszor éreztem tudálékosnak, okoskodónak a stílusát. Ellenfélként tekint Vénuszra, és egy érzelem is felszínre tör benne: a féltékenység. Holott azt sem tudja milyen a való életben Farkas, azaz Lucius. Mégis ők napról napra jobban vonzódnak egymáshoz. Lassan kibontakozik bennük a szerelem.

Ahogy a könyv vége felé haladtam, egyre kíváncsibb lettem, vajon beteljesül e a szerelmük. Lucius gyönyörű vörös hajú démonként képzeli el a nőt. Erről a látomásról rögtön tudtam, hogy nem igaz. Másmilyen nő fog testet ölteni a találkozáskor. Azt is sejtettem, hogy csalódás lesz a férfi számára, mert annyira tökéletes tulajdonságokkal ruházta fel. Karolina sokoldalú, intelligens nő, aki bármilyen témához hozzá tud szólni, legyen az komoly zene, szépirodalom vagy az élet nagy kérdései. Emiatt az intelligencia miatt Lucius azt képzeli, csakis szép lehet. Könnyen átéreztem a várakozás feszült perceit, mikor végre találkozásra került a sor. Nekem még az a variáció is eszembe jutott, hogy Karolina kerekes székkel fog érkezni, mert esetleg mozgássérült.
Nem árulom el a történet végét, csak annyit, megint bebizonyosodott, hogy mennyire a külsőségek rabjai vagyunk. Megpróbáltam beleélni magam a főszereplő Farkas/Lucius helyébe, és bármilyen gyarlónak hangzik, lehet, hogy hasonlóképp döntöttem volna. Talán jobb döntés a legrosszabbra számítani, és akkor nem érhet kellemetlen meglepetés....

Ezt a könyvet szintén a Nyolcak Könyvajánlójának véleményeztem. Mindent összevetve és 10/8-at adok.

Greta May: Bűnre nevelve

Alig vártam, hogy végre a kezembe tartsam Greta May új könyvét. Tudtam, hogy nem fogok csalódni benne, bár kíváncsi voltam, hogy felül tudja-e múlni a Hiéna sikerét? Ebben a kötetben Monával ismerkedünk meg, akivel már az előző könyvben is találkozhattunk, mint Johnny barátnője és a család hasznos tagja. Most végig kísérhetjük az életét gyermekkorától fogva, egészen addig, hogyan kerül be a Shadow családba és milyen keserves a beilleszkedés, illetve a bizonyítás. A "múmia" kegyetlenségében továbbra sem csalódhatunk. Megismerjük Mona anyját, aki hackerként érvényesült az életben, és lányának is tökéletesen átadta a tudását. Megtudjuk, hogyan kerül kapcsolatba a fiatal lány a hírhedt Shadow családdal. Részesei lehetünk az afrikai kiképzésnek, kegyetlen feladatoknak. Volt olyan rész, ahol egy pillanatra le is kellett tennem a könyvet, számomra annyira kegyetlen volt (oroszlán kölyök kivégzése és később a kutyák megölése). Az első könyvhöz hasonlóan itt is pörögnek az események, egy pillanatra sem lankad az olvasó figyelme. Én személy szerint nem tudtam letenni a könyvet, mert mindig történt valami váratlan és megdöbbentő esemény. Természetesen az érzelmek és a szerelem innen sem hiányozhat, éppúgy mint a véres leszámolások és több ember kegyetlen halála. Amiben különbözik a Hiéna című könyvtől, hogy a vége egyáltalán nem happy end. Az olvasó sajnálja Monát, aki talán maga is rádöbben, hogy mibe keveredett, de kilépni ebből az életből esélytelen: egyenlő a biztos halállal. Amikor már azt hinnénk, hogy szegény lánnyal már rosszabb nem történhet, akkor Greta May újabb meglepetésekkel szolgál. Összefoglalva, nekem nagyon tetszett ez az újabb történet és remélem, hogy még sok hasonlóan lebilincselő történet születik az írónő tollából. Megjegyzésként még annyit tennék hozzá, hogy nekem az is külön pozitívum volt, hogy névre szóló dedikált példányt kaptunk. Apró figyelmesség, de annál szívet melengetőbb! Egyébként nem most olvastam ezt a könyvet, hanem még ősszel, és véleményeznem kellett a Nyolcak Könyvajánlójának.
10/9

2009. április 2., csütörtök

Sophie Kinsella: Kétbalkezes istennő

Eddig még sosem csalódtam Sophie Kinsellában. A regény első ránézésre számomra nem volt túl bizalomgerjesztő a borítója miatt. Szerintem förtelmesre sikeredett. A történet viszont épp az ellenkezője. Ismét tele van sziporkázó humorral, nagy baklövésekkel és füllentésekkel. Samantha agyonhajszolt életet él. Párkapcsolata nincs, magánélete szintúgy zéró. Nincs egy perc megállása, reggeltől estig dolgozik. Elismert és sikeres jogász, aki épp pályája csúcsára érkezett: az ügyvédi munkaközösségnél, ahol dolgozik, épp teljes jogú partnerségre jelölték. Csakhogy egy átkozott papír miatt egy pillanat alatt rombadől minden, amit hét év kemény munkájával elért. Akkora baklövést követett el, hogy kitiltják az egész munkaközösségből. Kétségbeesésében vonatra száll és egy gazdag családnál köt ki. Házvezetőnőnek adja ki magát, ami újabb kétségbeesésekbe taszítja: nem tud főzni, fogalma sincs a mosógép használatáról, a vasalásról meg ne is beszéljünk. Főzőtudománya kimerül a piritósban. Azt gondolnánk, hogy hamar lebukik, de Samantha ügyvédi logikája ennél leleményesebb. Mialatt megbírkózik a sütővel és egyéb sosem látott konyhai masinákkal, egyre bensőségesebb viszony alakul ki Nathaniellel, a kertésszel. A férfi felajánlja Samnak, hogy az édesanyja megtanítja a háztartási munkákra. Így kezdetét veszik a főzőleckék és úgy tűnik, ismét sínen van a lány élete. Csakhogy időközben döntő bizonyítékokra bukkan, amik azt mutatják, hogy mégsem ő okozta a szarvashibát, ami miatt meghurcolták a nevét és kitiltották minden ügyvédi munkaközösségből. Érdekes fordulatot vesznek az események és komoly választás elé kerül, amikor ismét felajánlják neki a partnerséget...
Nagyon tetszett a könyv, szerintem biztosan el fogom még olvasni, ahogy a többi könyvét is. Voltak apró hibák, pl. egyik pillanatban tegezték egymást Nathaniellel, a másikban ismét magázódtak. De ettől eltekintve az értékelésem:

10/10