2009. március 31., kedd

Sophie Kinsella: Pánik a plázában

Ez a regény a boltkóros folytatása. Az volt az első amit Sophie Kinsellától olvastam, így hát alig vártam, hogy belekezdjek a folytatásba. Becky Bloomwood élete nem is lehetne boldogabb. A múltban felhalmozott adósságait rendezte, van egy jóképű, sikeres udvarlója, és saját tv műsort vezet, ahol pénzügyi tanácsokkal látja el a betelefonálókat. Csakhogy kutyából nem lesz szalonna, tartja a mondás. Hiába bízza meg Becky a barátnőjét, hogy felügyelje kiadásait, megint rátör a vásárlási láz. Teljesen mindegy, hogy egy új kalap, ruha vagy írószer. Elég ha beszabadul a boltba, megvesz mindent, ami a keze ügyébe kerül. Rendszerint később már belátja, hogy semmi értelme nem volt megvenni a haszontalanabbnál haszontalanabb cuccokat... Mindenre van mentsége, mindig van a tarsolyában kifogás. Elképesztő hazugságokba keveredik újfent. Luke, az álompasi arra kéri Beckyt, kövesse New Yorkba. Itt kezdődik csak igazán a mániákus vásárlás. A hatalmas bevásárló utcák, a márkás divatüzletek ismét esztelen vásárlásra csábítják az amúgy is mániás Beckyt. Dior, Chanel, Versace, Gucci üzletek sorakoznak mindenütt. Csakhogy egyszer eljön az igazság pillanata, amikor a hazugságok sorra kiderülnek... Becky nagyon nehéz helyzetbe kerül. Egy pillanat alatt szertefoszlik minden. Alapvetően tetszett a könyv, mert sokat lehetett rajta kacarászni, viszont Becky néha már annyira hülye volt, hogy idegesített. Az idióta magyarázatai, hogy mire kell neki a sok haszontalan cucc egy idő után már eltúlzottak voltak. Éppen ezért:
10/8-at adok.

2009. március 27., péntek

Karl May: Az Ezüst-tó kincse

Kamaszkoromban is imádtam olvasni, ennek ellenére az én életemből kimaradtak az indián kalandregények. Szerintem sosem késő, így 25 éves fejjel elkezdtem olvasni ezt a tiniknek szóló könyvet. Aztán rájöttem, hogy tulajdonképp bárki olvashatja kortól és nemtől függetlenül. A történet tipikusan a jó és a rossz harcáról szól, ahol mindig a becsületes nyeri el végső jutalmát. Nehéz lenne leírni az egész tartalmat, így csak röviden próbálom összefoglalni: a történet a Vadnyugaton játszódik, ahol feltűnik Winnetou az apacsok főnöke, Kismedve és Nagymedve egy másik indián törzsből, Old Shatterhand, Old Firehand és a többiek. Ők állnak a jó oldalon és adva van egy bandita csoport, a vörös rókaszerű kornel vezetésével. Mindenki az Ezüst-tóhoz akar eljutni, ahol mende-mondák szerint mesés kincsek vannak elrejtve. Ezt megneszelik a banditák is, így megkezdődik a harc, hogy ki ér oda előbb. Csakhogy az út hosszú, és tele van veszélyekkel. Van itt minden, ami egy kalandregényhez szükséges: lövöldözés, menekülés, üldözés, halál az indiánok által felállított kínzócölöpökön, fogságba esett harcosok.... Igazi kikapcsolódás volt olvasni és a jó kis tájleírások által az ember egy pillanat alatt a Vadnyugaton lehet, ha kinyitja a könyvet. Néha kicsit elnagyoltnak éreztem a történetet, viszont a jellemek jól kidolgozottak voltak.
10/8

2009. március 25., szerda

Lévai Katalin: Varázskert

Teljesen véletlenül akadtam rá erre a könyvre a könyvtárban. Nem kerestem, egyszer csak úgy ott volt előttem a polcon. Nem bírtam otthagyni, mert már hallottam róla jó véleményeket. Még aznap elkezdtem olvasni, annak ellenére, hogy más könyvbe is belekezdtem már. Nem olvastam el hátul a tartalmat. Éppen ezért lepett meg amikor legelőször bukkant fel Mirkó. Na de kezdjük a legelején. Adva van egy középkorú, negyvenes évei közepén járó házaspár. Első ránézésre tökéletes az életük: a férfi sikeres sebész, van egy 19 éves fiúk, minden évben külföldre járnak nyaralni, nem veszekednek. Csakhogy a nőnek ennyi nem elég. Egyszerűen nem tudja elfogadni az unalmas hétköznapokat, ami bekúszik a házasságuk erősnek hitt falai közé, mint egy gyomnövény. És bizony, ha már ott van, nehéz onnan kiírtani. Már semmi nem olyan mint a házasságuk kezdetén. Hirtelen visszarepülünk az időben, velük járjuk a párizsi utcákat, szinte átéljük azt a boldogságot amit a nászútjukon érezhettek. Már itt megjelenik Mirkó, a nő gyermekkori szerelme. De nem valóságos formában, csak a nő gondolataiban. A sivár hétköznapok unalma elől egy álomvilágba menekül, ahol nincs más, csak ő és a szerb fiú, Mirkó. Az egész történetet a nő szemszögéből látjuk, az ő gondolataiba csöppenünk bele. Épp ezért a nevét sem tudjuk. Megismerjük azonban Dénest, a férjet, aki alig fél év házasság után már megcsalta a feleségét. Talán ez vezetett a kapcsolat kihűléséhez, hiszen innentől fogva a nőben megszünt a bizalom. Jöttek a sorozatos nőügyek, és a feleség ilyenkor mindig Mirkóhoz menekült. Hiszen ő igazán szereti, ő megérti a gondokat, vele mindig boldog. De vajon tényleg el lehet menekülni a problémák elől? Elég egy álomvilágot teremteni magunknak és akkor minden rendben lesz? Nem hinném. Valamiért ez a nő nem mer lépni. Talán fél a rá váró bizonytalantól? Ez nem derül ki. Dénes is megérzi, hogy már semmi nem olyan mint régen. Hová tüntek az órákig tartó beszélgetések, eszmecserék? Sok házasságban hiányoznak a szavak, és ez az egyik oka az elhidegülésnek. Mindenki csak magával törődik, megbeszélik a gyerek körüli teendőket, mindenki agyonhajszolt, stresszes és észre sem veszik, hogy egymással nem foglalkoznak. Este bezuhannak az ágyba és mire felébrednek, új nap virrad és kezdődik előről a mókuskerék. A férj még tesz egy erőtlen kísérletet házasságuk megmentésére: visszatérnek Párizsba, ahol 20 éve még olyan boldogan bolyongtak, nagy reményeket szövögettek és izgatottan néztek a házas élet évei elé. Csakhogy már a város sem ugyanaz. Eltűntek a hangulatos kiskocsmák, a szűk utcákban meghúzódó művészek, ékszerboltok, egy telefon üzlet költözött a hangulatos kis manzárdszobába, ahol annak idején a szállásuk volt. Ez az egész jelképesen azt is jelenti, hogy túl sok idő telt el, hogy rendbe lehetne szedni a dolgokat. Túl későn kaptak észbe a felek, már nem lehet mit tenni. Az évek elszaladtak, már semmi sem ugyan az mint régen. Szívszorító volt a felismerés. Mirkó még egyszer utoljára feltűnik és arra kéri a nőt, hogy tartson vele. De ahová ők mennek, onnan nincs visszaút, ott sötét van és hideg. A nő mégis ezt választja, csakhogy az imádott szerb fiúval lehessen. Amikor reggel Dénes felébred, csak egy hajszálat talál a mellette lévő párnán....
Az írónő azt mondja, az olvasó fantáziájára bízza a befejezést. Én úgy értelmeztem, hogy a nő a halált választotta. Talán épp azért ért véget szerelme Mirkóval, mert a fiú meghalt. Most együtt lehetnek a túlvilágon. A nő többször is megemlíti, hogy mennyi minden nyomasztja,de ő nem sír, rég megtanulta eltemetni magában a fájdalmat. De meddig lehet mindent magunkba fojtani? A megaláztatást, megcsalást és közönyt? Talán rádöbbent arra, hogy Dénes sosem szerette, az ő igaz szerelme a túlvilágon vár rá. És ő Mirkó mellett döntött....
10/10

2009. március 24., kedd

Elizabeth Adler: Kalifornia, szívem

Ed Vincent kómába kerül, mert valaki rálőtt. Meg akarták ölni. Élet és halál között lebeg. Szerelme, Melba és a szicíliai nyomozó összefog, hogy kiderítsék, ki akarta eltenni az útból a mindig becsületes, ingatlanokkal foglalkozó Edet. Csakhogy Zelda-így hívta őt Ed- alig ismeri a férfi múltját. Egészen a gyökerekig kell visszamenniük, ha ki akarnak deríteni valamit. Így derül fény Ed Vincent szörnyű gyermekkorára, ami csak még jobban megerősíti Melba szerelmét. A nő ráadásul látta a gyilkost, akinek nemcsak Ed van a számláján. Egy bérgyilkosról van szó, aki még mindig vadászik az ingatlanmogulra. És most már Melbára is. A cselekmény több szálon is fut, közben megismerkedünk a megbízóval is, aki olyannyira halva akarja látni Ed Vincentet. De vajon sikerül felgöngyölíteni az ügyet? Hiszen nem elég, ha elfogják a bérgyilkost. Ki lehet a megbízó, és miért áll érdekében eltenni láb alól a férfit? Miközben ezekre választ kapunk, a nős nyomozó szépen lassan belehabarodik a gyönyörű, bohókás Melbe. De kapcsolatuk csak baráti lehet, hiszen a nő élete szerelme épp a kómában fekvő Ed. Ráadásul a nyomozónak gyönyörű felesége és gyermekei vannak. Nehéz helyzet, de a végén minden megoldódik.
A harmadik könyv volt amit Elizabeth Adlertől olvastam. Nem vagyok elájulva tőle, de rossz sem volt. Mindenesetre már az elején sejtettem, hogy ki a megbízó és el is találtam. Egy megjegyzés: a könyv ismertetőjét rosszul írták. Azt írja, hogy Ed Vincent, a piszkos ügyeiről ismert ingatlakirály. Aki ezt az összefoglalót írta, az biztos, hogy nem olvasta a könyvet. Ed nagyon lentről jött, nagy szegénységből. Talpig becsületes úriember, aki mindenkin segít, és nincs elszállva a vagyonától. Nagyon szimpatikus figura, már a legelején az olvasó szívébe lopja magát. Na és még egy elírás, hogy a jóképű zsaru és Zelda/Melba egymásba szeret. Ez nem igaz. A szerelem egyoldalú. Melba szerelme Ed iránt egy percig sem inog meg. Ha már valaki arra vállalkozik, hogy rövid összegzést ír egy könyvről, annyi elvárható lenne, hogy előtte el is olvassa, nem?

10/8

2009. március 23., hétfő

Jane Austen: A klastrom titka

Catherine Morland szüleivel és testvéreivel él Fullertonban. Unalmas kis életében nem történik semmi említésre méltó, éppen ezért majd kiugrik bőréből, amikor az Allan házaspár fürdőkúrára indul az angol fürdővárosba Bathba. Elhívják magukkal Catherine-t is, hogy bevezessék a társaságba. A fiatal lány hamarosan új barátokra tesz szert. Megismerkedik a Thorpe testvérekkel, Isabellával és John Thorpe-pal. John és Catherine bátyja jó barátok. A pökhendi és nagyokat mondó John udvarolni próbál Catherine-nek, nem sok sikerrel. A lány szívét inkább Mr. Tilney dobogtatja meg. Ezalatt Isabella és James (Catherine bátyja) egymásra talál. Catherine nem sokáig időzik Bathban. Összeismerkedik ugyanis Tilney húgával, aki meginvitálja őt vidéki birtokukra, a klastromba. Alighogy megérkeznek, aggasztó hírek érkeznek a jegyesekről. Az idősebb Mr. Tilney mindeközben egyre furcsábban viselkedik. Catherine csak reménykedni mer, hogy szerelme viszonzásra talál. A végén még lesz egy csavar a történetben, egy kis intrika, amit a sértett John Thorpe kreál. Mire a könyv végére érünk, természetesen mindenki megtalálja a saját boldogságát, míg minket olvasókat Jane Austen elkalauzol a vidéki élet bája és nyugalma között. Sokféle jellem sorakozik fel a regény lapjain, a ravasztól a naivon át egészen a hirtelen haragúig. A Büszkeség és balítélet után ismét nyerhetünk egy kis betekintést az angol vidéki életbe, az akkori divatba, viselkedési szokásokba és udvariassági formulákba. Nagyon hamar elolvastam a könyvet, pedig nem mondanám,hogy tele volt fordulatokkal. Inkább az érdekes stílusa, és sok helyen a humora fogott meg. Jane Austen ismét szórakoztatót alkotott.
10/9

2009. március 20., péntek

Gaby Hauptmann: Impotens férfit keresek tartós kapcsolatra

Nagy reményekkel vágtam bele a könyv olvasásába. Két okból is: már a címe felkeltette a figyelmemet, gondoltam jó kis hahoták várnak rám. Na meg a könyvtáros hölgy is dícsérte, hogy milyen fantasztikus könyv. Carmen Leggnek mindene megvan. Sikeres biztosítási céget működtet, gyönyörű, jóalakú, önálló és független 35 éves nő. Saját lakás, saját autó és egy jóképű pasi. Carmen mégsem elégedett. Elege van az utcán utána fütyülő, a kávézóban a lábát leplezetlenül bámuló férfiakból. Ráadásul az épp aktuális barátja is mindig csak AZT akarja. Carmen dühében felad egy újság hirdetést: impotens, józan fejű férfit keres kapcsolatra. Meglepetésére tódulnak a levelek. Van közöttük mindenféle férfi: 28 éves ifjú, 50-es üzletember, középkorú gróf hatalmas kastéllyal. Miközben szorgalmasan találkozik a jelöltekkel, megismerkedik a lépcsőházban lakó idős hölggyel, Elvirával és elválaszthatatlan barátnők lesznek. A szép Carmen egyszerre több vasat tart a tűzben, egyszerre több férfival is randizik, és bizony van olyan aki már az elején érzelmeket táplál a szexi, vörös hajú nő iránt. Aztán egy szép nap érkezik egy hatalmas boríték, ami azonnal felkelti Carmenünk érdeklődését. Hát még a benne lévő fotó. A nő találkozik a levél feladójával Daviddal, és szinte szerelem lesz első látásra. A türkiz szemű férfi és a vörös hajú nő. De vajon működhet e hosszú távon egy kapcsolat, ha a férfi impotens. Carmen rádöbben, hogy ő mindenestül akarja a férfit, szexszel együtt. Úgy dönt, ő bizony meggyógyítja. Kíváncsian vártam a végkifejletet, de nem igazán ragadott magával a regény. Néhol kicsit unalmasnak találtam, elkalandoztak a gondolataim. Azt mindenesetre leszögezhetem, hogy Gaby Hauptmannt nem lehet egy Sophie Kinsellához vagy Marian Keyeshez hasonlítani.

10/7

2009. március 16., hétfő

Philippa Gregory: A Boleyn örökség

A másik Boleyn lány után alig vártam, hogy elkezdhessen a folytatást. Nem kellett csalódnom, ez a rész is volt olyan jó mint az első. Annyiban különböznek, míg az első részben Mary Boleyn szemszögéből ismerhettük meg a történéseket, itt hárman mesélnek. Clevei Anna, Howard Katalin és Jane Boleyn. Három év telt el Anna lefejezése és a Boleynek bukása óta. Még mindig Henrik az angol király, épp feleséget keres magának. Immáron a negyediket. Boleyn Anna lefejezése óta ugyanis történt egy s más. A kivégzés után Henrik feleségül vette az egyik udvarhölgyet, Jane Seymourt, aki végre megszülte neki a várva várt trónörököst. A kisfiút Edwardnak keresztelték, az anya azonban még a gyermekágyban meghalt. Henrik választása egy festmény alapján a német Clevei Annára esik. A nemesi családból származó lány végtelenül boldog, legfőképp azért, mert így végre megszabadul zsarnoki bátyjától és anyjától. Csakhogy az első találkozás a királlyal balul sül el, és ez megpecsételi kapcsolatuk alakulását. A házasságot Henrik tehetetlensége miatt el sem hálják. Múlnak a hónapok és az öregedő, beteges és kövér uralkodó újabb prédát talál. A kis Howard Kittit, aki egyébként közeli rokona Henrik 2. hitvesének, Boleyn Annának. Visszakerül az udvar kegyeibe az elfeledett Jane Parker vagyis Boleyn, George özvegye is. Ismét az aktuális királyné udvarhölgye és Howard nagybácsi besúgója. Clevei Anna megússza a Henrikkel való házasságot annyival, hogy a frigyet érvénytelenítik és Anna egy vidéki kastélyba kerül, mint a király húga!!! Muszáj elfogadni ezt az ultimátumot, különben ő is könnyen Boleyn Anna sorsára kerülhet. Henrik nem vár sokáig, máris feleségül veszi a szinte még gyermek Howard Katalint. A fiatal lányt nem sok ésszel áldotta meg a Jóisten, egyedüli vonzereje a szépsége, amit ki is használ. Buta fejjel nem ismeri fel Henrik vérszomjasságát, hónapokig szeretőt tart. Pedig tudhatná, hogy az udvar mindig is intrikákkal, besúgókkal volt tele, így nem kell sok idő, az öreg király fülébe jut a hír. Ugye kitaláltátok mi következik? Vérpad! Méghozzá nemcsak Katalinnak, hanem a kétszínű Jane Boleynnek is ütött az utolsó óra, mivel ő segítette a szerelmesek közti találkák lebonyolítását.
A regénynek van még egy folytatása ami megjelent magyarul: A királynő bolondja.

Élvezet volt olvasni, az ember úgy érzi visszacsöppent a 16. századba. Az író tökéletes betekintést enged a palota és az udvar életébe, az akkori divatba. A karakterek jelleme nagyon jól megformált, részletesen kidolgozott az egész történet. Nem érzem azt mint néhány könyvnél, hogy elnagyolt lenne a befejezés, vagy sok az ismétlés. Számomra ez a tökéletes regény a Másik Boleyn lánnyal együtt. Mindenkinek szívből ajánlom!

5/5

2009. március 6., péntek

Philippa Gregory: A másik Boleyn lány

Már legalább fél éve fel volt írva a listámra ez a könyv. Mivel sosem volt benn a könyvtárban, nem is nagyon erőltettem az elolvasását. Aztán az Nlc-s fórumon egyre többen mondták, hogy kihagyhatatlan. Mivel imádom a történelmet, újra körülnéztem a könyvtárban, és épp benn volt! Kicsit meg is rémisztett a terjedelme, ugyanis 720 oldalas ez a nagyszerű könyv. Nézzük hát a történetet: VIII. Henrik udvarában vagyunk. A király boldogan él első felesége, Aragóniai Katalin oldalán. Mégis, hamarosan megakad a szeme a fiatal Mary Boleynen. A 12 éves kis udvarhölgy, annak ellenére, hogy még gyerek, már férjnél van. Mindez a királyt cseppet sem érdekli, és hamarosan a kis Mary Henrik szeretőjévé lép elő. A lány persze nem önszántából hagyja el férjét és mászik a királyi ágyba. Családja bábként kezeli, senkit nem érdekelnek az ő érzései, hiszen csak egy nő. Neki egyetlen feladata van, megtenni azt, amire a királyné képtelen: fiút szülni a királynak. Időközben megjelenik az udvarnál az agyafúrt lánytestvér, Boleyn Anna. Tanácsokkal látja el a butácska Maryt, hogyan csábítsa el Henriket. A még maga is gyermek hamarosan egy királyi fattyúnak ad életet. Egy kislánynak. Ez a Howardoknak és Boleyneknek nem elég. Ennyivel még nem tudják megvetni véglegesen a lábukat a trón közvetlen közelében. Nem is kell sokáig várni, megérkezik a várva várt fiúgyermek, ezzel együtt azonban elveszíti Henrik király az érdeklődését Mary iránt. A rafinált és hatalomra éhes Anna azonban nem tétlenkedik sokáig. Elcsábítja a királyt, de neki van esze is: nem engedi az ágyában Henriket, amíg az nős. Szinte az őrületbe kergeti szépségével, bájával, incselkedésével. Nem kell túl sok következtetést levonnunk, hogy tudjuk mi fog következni. Az egoista Henrik válni akar Katalin királynétól. Csakhogy a pápa nem adja beleegyezését a frigy felbontásába, ezért Henrik elszakad az egyháztól és megalapítja a saját vallását az anglikán egyházat. Innentől fogva szabad az út Annának egészen a trónig.Innentől kezdve Mary csak a másik Boleyn lány lehet. De vajon boldog lehet e úgy egy nő, hogy folyton megjátssza magát, nem lehet rosszkedvű, mindig csak a jó oldalát mutathatja, nehogy elveszítse Henrik kitüntetett figyelmét, mint a másik két asszony. Belengi az egész házasságot valami baljóslat, tudjuk, hogy Anna a végzetébe rohan. Mikor teherbe esik, mindenki azon imátkozik, hogy csak adja az ég, hogy fiúval ajándékozza meg a királyt és Angliát. Hiszen nincs trónörökös. Az égiek azonban nem állnak Anna mellé. Megszüli kislányát, Erzsébetet, a király persze el van keseredve. Most már csak az számít, hogy a következő gyermek fiú legyen. Csakhogy Anna egymás után kétszer is elvetél. Mary fejében szörnyű gondolat kezd kibontakozni, mikor ránéz Anna húgára és bátyjára Gerogera. Rajongó szeretettel csüggnek egymáson, már-már szerelemmel. Ráadásul Anna elejtett megjegyzése, miszerint egészen a pokol kapujáig ment az újabb gyermekért, már világosan láttat mindent. A királyné együtt hált saját bátyjával, csakhogy újra megfoganjon. Az öregedő király már képtelen az ágyban teljesíteni. Csakhogy Anna a vetélések után most torzszülött gyermeket hoz világra, amivel végképp megpecsételi sorsát. Az udvarnál semmi nem maradhat titkoban. Innen egyenes út visz a két Boleyn testvér számára a vérpadra. Jane Boleyn, George utált felesége a perben a két Boleyn ellen tanúskodik, abban a reményben, ha bevallják tettüket megbocsátást nyerhetnek. De ezek szerint senki nem ismeri a vérszomjas Henriket. És a pallos süvítve csap le a bűnösökre...
Egyedül Mary, a másik Boleyn lány él boldogan immár három gyermekével, távol az udvartól. Rangon alul ment férjhez egy közemberhez, kitagadták az udvarból, ennek ellenére boldogan és viszonylagos kényelemben élhette le életét.
Ami nagyon megfogott a történetben, amellett, hogy igen olvasmányos: a szereplők karaktere igen kidolgozott. Jól megismerhetjük a jellemeket. Aragóniai Katalin műveltségét, kedvességét, Henrik gyerekes viselkedését, önimádatát, Mary irányíthatóságát, Anna rafináltságát és törtető személyiségét, George homoszexualitását és Howard nagybácsi undorító hatalomra éhességét, ami olyannyira erős, hogy saját rokonait is a vérpadra küldi érte.

Elmondhatom, hogy ez lett a kedvenc könyvem a Boleyn örökséggel együtt. Így nem is adhatnék rá mást mint: 10/10

2009. március 5., csütörtök

Catherine Anderson: A nap fénye

Mint már említettem ez a kötet is a Coulter sorozathoz kapcsolódik. Már minden Coulter fivér megnősült, Bethany is férjhez ment. Egyedül a két iker Tucker és Jack nőtlen. Mary Coulter, az édesanyjuk mindent megtesz annak érdekében, hogy ne így legyen. A fiúk egy állatklinikát működtetnek, mivel mindketten állatorvosok. Ebbe az érdekes közegbe csöppen bele a gyönyörű, de fogyatékos Laura Townsend. A lányt 5 évvel ezelőtt súlyos baleset érte. Újra kellett tanulnia a beszédet, most is lassan tud kommunikálni, két szótagnál hosszabb szavakat nem tud kiejteni. Így esélye sincs, hogy beilleszkedjen bármilyen munkahelyen is. A memóriája miatt nem láthat el komolyabb feladatokat. A nagymamája Etta és Mary Coulter jó barátnők és elhatározzák, hogy összehozzák a fiatalokat. Ez sikerül is: Jack és a lány egymásba szeretnek. Úgy tűnik minden a lehető legjobban alakul: Laura állatgondozói állást kap a klinikán, van egy jóképű férfi, aki a sérülése ellenére is odavan érte, sőt feleségül is venné. Csakhogy valakinek igencsak nem tetszik ez az idill. Lehetetlenné akarja tenni Laurát a Coulter ikrek előtt. Először csak kisebb hibák történnek a klinikán, amit persze mindenki a fogyatékos lánynak tulajdonít. Aztán egyre inkább eldurvul a helyzet. A végére persze kiderül, hogy ki mozgatja a szálakat a háttérből és végre beteljesedhet a két szimpatikus fiatal szerelme is. Nekem ez a rész sokkal jobban tetszett az előzőnél. Talán az állatok miatt is.

10/8

2009. március 3., kedd

Catherine Anderson: Az ég kékje

Nem az első történet ez amit Catherine Andersontól olvasok. A Coulter családdal már korábbi regényeiben is foglalkozott. A Fantomkeringő című könyvében a mozgássérült Bethany Coulterrel ismerkedhettünk meg míg az Édes semmiségekben Mollyval és Jake Coulterrel. Ez a regény pedig a másik testvérről szól, a jóképű Hank Coulterről. Igazi nőcsábász, aki nem képes hosszabb kapcsolatot kialakítani egy nővel sem. Ha épp nem a farmon dolgozik, akkor valamelyik bárban mulat. Így ismerkedik meg a gyönyörű Carlyvel. A kapcsolat egyéjszakás kalandnak indul, amiből Carly kerül ki vesztesként. Eddigi életét ugyanis vakként töltötte, nemrég operálták a szaruhártyáját. Persze Hank erről mit sem tud, és autója hátsó ülésén elcsábítja a tapasztalatlan és naív Carlyt. Hamarosan döbbenten veszi észre magán a terhesség jeleit. Ő nem akar semmit a férfitől, csupán tudatja vele hogy apa lesz. Innen kezdődnek csak az igazi bonyodalmak. Hank ugyanis gondoskodni akar a születendő babáról, úgy, hogy el akarja venni a lányt. Csakhogy Carly hallani sem akar erről. Vajon happy end lesz a vége? Újra elveszíti a látását a lány a terhesség alatt? Átfordulhat e egy ilyen kapcsolat szerelemmé? Ha elolvassátok, mindent megtudtok. Elég egyszerű kis könyv, könnyű kikapcsolódást nyújt,de semmi több. Ne számítsatok nagy irodalmi boncolgatásokra. Kis limonádé unalmas estékre.
Most olvasom a következő részt, a Nap fényét ami szintén egy másik Coulter testvér életét meséli el. A Csillogó szemmel című kötet pedig Zake Coulterről szól.

10/7