2009. november 23., hétfő

Patricia Cornwell: Darázsfészek

Nem egy megszokott Patricia Cornwell regényt tart a kezében az olvasó. Nincs Scarpetta, nincs FBI és semmi, amit megszokhattunk tőle. Talán ezért is volt nekem csalódás ez a könyv.
Van viszont helyettük egy fiatal és lelkes újságíró, Andy Brazil, aki ráadásként még önkéntes rendőr is. Aztán van egy rendőrfőnöknőnk Judy Hammer, aki egy kövér, lusta és szánalmas férjjel él immár 26 éve. És aztán ott van West rendőrfőnök helyettes, aki mellé beosztják járőrözésre a fiatal Brazilt. Miközben tanúi lehetünk betöréseknek, verekedéseknek, részeg randalírozásnak, drogdílerkedésnek, egy sorozatgyilkos szedi áldozatait Charlotte város utcáin. Minden gyilkosság azonos: az áldozatok jómódú üzletemberek, akik pár napra látogattak csak a városba. Bérelt autóikat rendre elhagyott, gazzal felvert területeken, általában üres gyárépületek mellett találják meg. A kocsi ajtaja nyitva, az áldozat néhány méterrel odébb szétlőtt fejjel, lemeztelenítve, vérbefagyva fekszik, altestére egy narancssárga homokóra van felfestve. És az eset szinte minden héten megismétlődik. A rendőrségen, főleg Hammer rendőrfőnökön nagy a nyomás, hiszen a polgárok félnek, a város jó hírének pedig nem tesz jót ez a sztori. A szereplők magánéleti gondokkal is küzdenek, van itt minden: alkoholista anya, magányos élet, elhízott, unalmas férj, haláleset. Összességében nem volt rossz a történet, de Cornwell mégis alulmúlta önmagát. Legalábbis az én véleményem szerint. Nyoma sem volt akkora fokú izgalomnak, nyomozásnak mint a többi eddig olvasott könyvében.
10/7

Nincsenek megjegyzések: