2009. szeptember 25., péntek

Móricz Zsigmond: Árvácska

Árvácska történetét mindenki ismeri, hiszen film is készült belőle. Állami Árvácska szülők nélkül nevelkedik egy tanyán Dudáséknál. Naphosszat tehenet őriz a pusztán, ellát mindenféle munkát, amit nevelőszülei rábíznak. Sanyarú sorsa van a kis Csörének, munkájáért cserébe jó szó helyett verés jár. Dudásék hat gyermekével együtt nevelkedik, de míg azok iskolába járnak, addig Csöre meztelenül jár, dolgoztatják reggeltől estig. Még az államtól kapott ruhákat is elvette tőle Dudásné. Jó lesz az az ő Rózsijának. Csakhogy hamar kiderül, hogy Csöre tanköteles létére nem jár iskolába, ezért megjelenik a nagysága a gyermekotthontól és elveszik Dudáséktól a gyereket. Szegény kis Csöre reménykedhet, hogy jobb sora lesz, de nem így történik. Még két családnál köt ki. Verőék is ütik-verik a kislányt, szolgaként bánnak vele. Hiszen kinek kell a szegény világban még egy állami is? Még egy éhes száj? Így meg ingyen dolgoztatják, sőt még az állam is fizet valamicskét a "nevelésért" cserébe. Nagyon megható könyv a szeretetéhségről, a szegénységről, és a megaláztatásról. Talán kevesen tudják, hogy Móricz Zsigmond a saját nevelt lányáról írta a történetet, akit 16 éves korában vett magához. Akkor találkoztak, amikor a lány épp öngyilkos akart lenni. Az író megírta Erzsi, becenevén Csibe történetét, így született meg Csöre. Szívszorító dolgok történnek meg a kislánnyal: megrontás, verés, parázs a tenyérbe és munka naphosszat. Ez a sorsa a kis állami gondozottnak. Senki sem szereti, senkihez sem fordulhat. Amilyen nyomorult élete volt, a halála is olyan lesz. Néha nevettem a vicces kis történeteken, de néha majdnem sírtam. Ha nem olvastátok, akkor most itt az ideje!
10/10

3 megjegyzés:

Agi írta...

Csak egy kis helyesbítés a hivatalos "nevelt lány" verzióhoz, a hitelesség kedvéért: Csibe valójában egy kis kurtizán volt, és akkor találkoztak, amikor Móricznak is felajánlotta szolgáltatásait - amit az író el is fogadott. Móricz teljesen a gyerekarcú, gyerekalkatú 20 éves lány rabja lett, és valóban a lány elbeszélései, történetei ihlették meg többek közt az Árvácska c. regényét is. Azt azonban, hogy a lány hazudik, életének eseményeit csak kitalálja, ill. kiszínezi, az író is csak hónapokkal később tudta meg, amikor Csibét taníttatni akarta, ám ehhez erkölcsi bizonyítvány kellett. Ekkor derült ki, hogy lopásért és kéjelgésért is volt már büntetve, és hogy a szüleiről, életéről szóló történetei is hazugságra épülnek. Ekkor derült ki az is, hogy Csibének van egy kisfia is, aki bérszülőknél él vidéken. Móricz összetört és szakított vele, de csak egy hétig bírta nélküle. Magához vette, taníttatta Csibét, a társasági életben pedig nevelt lányaként mutatta be, bár mindenki tisztában volt vele, hogy valójában a szeretője. Móricz állítólag már évekkel korábban is felszedte egyszer a lányt strichelés közben, így a fiú akár az ő gyereke is lehetett. Az író nem csak Csibére, hanem annak fiára is elindította az örökbefogadást. Móricz 1942-ben meghalt, lányai pedig Csibét és annak kisfiát is utcára tették. Nagyon dióhéjban ennyi a történet, ami persze mit sem von le az Árvácska értékéből.

Pozsonyi Ádám írta...

De bizony a történetből is levon, mert Móricz - mint valami öreg gyerek - a gonosz állam, és a gonosz Horthy-kor szörnyűségeit sűrítette egy kis hazudozó, magát sajnáltató rosszlány handabandájába, s a kedvéért iszonyatosnak állított egy kort, mely a kultúrtörténet egyik virágzó szakasza. Nem beszélve a stílusról. Egy idő után idegesítő a sorozatos nehézség. Ennyi hatásvadász, unalmas siránkozás egymás után nem részvétet vált ki, hanem dührohamot. Ha valaki elesik a lépcsőn, az rossz. sajnáljuk. De ha elesik a lépcsőn, majd kikötődik a cipője, a portás megüti, a hentes becsapja, a busz rossz helyen teszi ki, hasmenése van, és még a wc helyett a csapba csinálja, akkor elegünk van. Nagyon rossz könyv.

Capybara írta...

Jó volt megtudni ezeket a háttérinformációkat. Mindezekkel együtt a Horthy-korszak sem lehetett fenékig tejföl, sőt, a mostani sem az, a prostituáltak és intézetisek szemszögéből meg végképp nem. Nekem konkrétan csak a pozsonyiádámokból van elegem, akik belerúgnak és leköpik a náluk szerencsétlenebb sorsú embereket, nem nyitottak a nyers valóságra, annak leírását rosszindulatú ferdítésnek állítják be, nehogy már sérüljön a kis világképük. De Móricz viselkedéséhez, hozzáállásához is lenne egy-két keresetlen szavam. Az Árvácska ütős lett, igenis kipofozza az embert a kis csöpögős képzelgéseiből, amit elétesznek és megkajál. Ez nem ennsörli a zöldoromból, kéremszépen, ahogy a valódi sztori sem egy pritivumen Julia Roberts-sel.
A világ és az emberek ugyanolyan szarok voltak akkor is és most is.